Könyvünkben hat tudományos kutató vizsgálja a Fidesz 2010 és 2021 közötti választási sikereinek rendszerszintű következményeit. A kutatók különböző területekről érkeznek, és a folyamatot a politikai gazdaságtan, a közgazdaságtan és a szociológia szempontjából elemzik. Fókuszuk azonban közös: a Fidesz algoritmusának nyomon követése. A szerzők empirikusan kívánták feltárni egy társadalmi rendszer kialakulásának dinamikáját és strukturális jellemzőit, az újraelosztás tulajdonságait és hatásukat a társadalmi integrációra és rétegződésre, a közbeszerzéseken keresztül történő újraelosztás politikai szelekcióját, valamint a politikai szelekció következményeit a kormány tagjaival leginkább összefonódottak korlátlan gazdagodására.
A könyv általam írott első részének címe magyarul: A politikai foglyul ejtés és az intézményesített korrupció alakulása Magyarországon 2010 és 2021 között („Paths to Political Capture and Institutionalized Corruption in Hungary 2010–2021”). Ebben a részben empirikusan követem a politikai foglyul ejtés dinamikáját és annak központilag irányított hálózatként való elterjedését. Több mint 700, 2010 és 2021 közötti döntést és eseményt gyűjtöttem össze, hogy bemutassam a politikai foglyul ejtés és diffúziójának folyamatát. Az illusztrációk segítenek empirikusan követni a Fidesz rendszerszintű terjeszkedését először a politikai alszférában, majd a fékek és ellensúlyok intézményei felé kinyúlva és azokat elfoglalva, és tovább haladva a helyi és alulról szerveződő autonómiák irányába, mígnem a hatalom a társadalom összes alszférájába, annak hajszálereiig betüremkedik. Az első rész arról is szól, hogy a politikai térhódítás diffúziója hogyan alakítja és strukturálja a gazdasági és társadalmi alszférákat. Leírom továbbá ennek az ellenőrzés nélküli terjeszkedésnek a gazdasági, környezeti és a közszféra területén jelentkező romboló következményeit, és rámutatok a rendszerstabilizáló tényezőkre, a romboló előretörés dacára.
Az itt közölt fejezetben annak a folyamatnak az első fázisáról írok, amelyben a Fidesz mint politikai párt központosított autoriter rendszerré alakul. Ebben a fázisban a politikai kétharmad lehetővé teszi az országos autonómiák politikai foglyul ejtését s ezen szervezetek gyakorlati alárendelését a végrehajtó hatalomnak. (Csanádi Mária)
Politikai dominanciától a politikai foglyul ejtésig
A fékek és ellensúlyok integrálása a végrehajtó hatalomba
„A fékek és egyensúlyok rendszere, én nem tudom, önök mit tanulnak, de az egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához […] az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.”[2]
A Fidesz alkotmányos többsége 2010-től lehetővé tette a politikai alszféra monopolizálását. A Fidesz a demokratikusan megszerzett kétharmados többséggel politikailag foglyul ejtette a kontrollszervezeteket. A politikai dominancia azt is lehetővé tette, hogy a politikai foglyul ejtés a politikai tér és az intézményes kontroll minden szegmensébe fokozatosan betüremkedjen.
Ennek eredményeképpen a Fidesz által kinevezettek uralják a parlamentet, a parlament bizottságait, a köztársasági elnöki pozíciót. (A törölt részt később beillesztem, ahol újra szó van róla, hogy az ismétlést elkerüljem A Fidesz-képviselők alkotmányos többségüknél fogva és a pártfegyelem által megkötve bármely törvénytervezetet elfogadnak. Nem kifogásolják a kormány által benyújtott tervezeteket akkor sem, ha azok logikailag védhetetlenek és inkoherensek, vagy ha egy adott törvénytervezetet az egyik napon meg kell szavazni, a másik napon pedig törölni kell.[3]
A politikai foglyul ejtés diffúziója az eljárások szempontjából is megfigyelhető. E manőverek általában nem ismeretlenek a parlamenti politikai eszközök sorában. A különbség az, hogy ezeket az eszközöket a Fidesz kétharmados többségének kontextusában vetik be, aminek következtében egyetlen párt birtokolja a teljes jogi hatalmat. Emellett a fideszes képviselők és a parlamenti bizottsági elnökök rendszeresen bojkottálják a bizottsági munkát, az üléseket és a döntéseket.[4] Egyéni indítványok benyújtásával megkerülhetik a bizottsági vitákat még a sarkalatos törvények esetében is, mivel azok ilyen módon nem igényelnek előzetes bizottsági tárgyalást, csak szavazást.[5] Bojkottálják továbbá a rendkívüli parlamenti üléseket is, amelyeket a parlamenti ellenzék próbál összehívni nagyobb ügyek esetében (pl. energiaválság, klímaválság, családon belüli erőszak).[6]
Eközben a fideszes többség egyre szigorúbb szabályokat vezet be az amúgy is gyenge ellenzék korlátozására.[7] A parlament működésével kapcsolatos törvénymódosítások a képviselők alapjogait sértik: hatalmas bírságokkal sújtják őket, amennyiben más felszólaló beszédét megzavarják;[8] 2019-ben az ellenzéki képviselőket fizikailag akadályozták meg a biztonsági őrök, hogy belépjenek a köztévé székházába. A főügyész az ellenzéki képviselő panaszát jogilag alaptalannak ítélte. Ugyanakkor jogosnak ítélte a köztévé azon panaszát, hogy a képviselők „megszállták” a köztévét;[9] 2021 elején a Kúria kijelentette, hogy az információáramlás akkor is egyensúlyban marad, ha az ellentétes véleményeket az azt képviselők fizikai jelenléte nélkül megemlítik;[10] 2018 és 2022 között, az országos választások előtt, a közszolgálati televízió mindössze egyszer engedélyezett egy-egy ötperces megjelenést az ellenzéki pártok számára.[11] A kulcsfontosságú törvényjavaslatokat akkor nyújtják be, amikor a parlament működése szünetel vagy korlátozott: éjfélkor és/vagy hétvégék vagy nemzeti ünnepek előtt. Ezt a taktikát alkalmazták olyan törvényjavaslatok esetében, mint például az egyes önkormányzatok által beszedett adók központosítása, az állam szerepének az egyházakra történő növekvő átruházása a közoktatásban és a szociális területeken vagy a színházigazgatók kinevezése. Ez történt a látszólag a Covid–19 miatti „rendeleti kormányzásról” szóló törvényjavaslat esetében is, amelyet a 2020-as húsvéti ünnepek előestéjén terjesztettek be és fogadtak el,[12] vagy az alkotmány kilencedik módosításakor, Orbán Viktor 2020-as rendeleti kormányzása idején.[13]
2011. április 25-én a Fidesz parlamenti kétharmada elfogadta az „Alaptörvény” elnevezésű új alkotmányt,[14] amelyet a Fidesz szakértői alkottak meg (lásd Bánkuti et al. 2011; Vörös 2021), az ellenzéki pártokkal való civil, szakmai vagy politikai egyeztetés nélkül.[15] A Fidesz kihasználta a korábbi alkotmány hiányosságait, amikor a négyötödös szavazati követelmény csak az alkotmány módosítására vonatkozott, nem pedig egy teljesen új alkotmány létrehozására. A Fidesz 2010 után egyébként a korábbi alkotmány négyötödös követelményét is eltörölte kétharmados többséggel. Bárd (2013) ezt a lépést „alkotmányos puccsnak” nevezi.
Politikai egyeztetés helyett 2011 első negyedévében úgynevezett nemzeti konzultációt tartottak az alkotmány módosításáról. A nem kötelező érvényű kérdőívet irányított kérdésekkel, érzelmi témákkal és populista nyelvezettel töltötték meg. Az eredmények külső fél által ellenőrizhetetlenek voltak. A végül nyilvánosságra hozott, visszaküldött kérdőívek aránya jóval a törvényes népszavazás követelményei alatt maradt. Ráadásul az új alkotmánytervezetet már azelőtt benyújtották, hogy a válaszokat figyelembe lehetett volna venni (Bárd 2013). Ennek ellenére az új dokumentum 2012. január 1-jén hatályba lépett. Azóta tízszer[16] módosították a Fidesz–KDNP-koalíció aktuális érdekei szerint. A tizedik módosítás 2022 májusában történt. Az Ukrajnában kialakult háborús helyzetre hivatkozva a parlament a módosítás értelmében azonnali hatállyal szabad kezet adott Orbánnak a döntések meghozatalában, majd rendeleti úton törölték az időkorlátot is, a kormány döntésére bízva a veszélyhelyzet megszüntetését.
A politikai foglyul ejtés expanziója a választások során is folytatódott. A Fidesz 2011 és 2013 között a módosított választási törvénynek köszönhetően olyan intézkedéseket legalizált, amelyek politikai dominanciájának meghosszabbítását szolgálták (Tóka 2014). A Fidesz felére csökkentette a képviselők számát, és ezt a drasztikus csökkentést „gyakorlati” okokkal indokolta: túl nagy és nem hatékony. A csökkentett létszám következetesen az önkormányzati polgármestereket érintette, akik a parlamentben ellensúlyt képezhettek volna a centrummal vagy a kormányzó erővel szemben, ha a Fidesz a jövőben elveszíti az önkormányzati választásokat. A Fidesz a választási régiókat a saját preferenciája szerint alakította át (gerrymandering). Két fordulóról egy szavazási fordulóra tért át, hogy a relatív többséget privilegizálja, bármilyen alacsony legyen is az arány. Ez a szabályozás megszüntette annak lehetőségét, hogy az első forduló után további szavazók mozgósításával befolyásolják az eredményeket a második fordulóra. E változásokat tükrözi a kormány mandátumának viszonylagos stabilitása a következő, 2014-es választásokon, annak ellenére, hogy a szavazatok aránya 9-9,5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2010-ben (Tóka 2018). 2014 és 2018 között a választási törvény nem változott. Ennek ellenére a Fidesz szavazataránya 2018-ban 5 százalékkal nőtt a nagyobbik párt erős jogszabályi preferenciája miatt, ami lehetővé teszi a maradék szavazatok felszívását. Ez az oka annak, hogy a Fidesz a választási eredményeihez képest jóval több mandátumot ért el, annak ellenére, hogy 2022-ig csak 2010-ben kapta meg a szavazatok 50 százalékát. Ennek eredményeképpen, például 2018-ban a választásra jogosultak egyharmadának szavazatát (2 824 551:8 269 858 = 34,1 százalék) megszerezve a Fidesz kétharmados mandátumot szerzett a harmadik ciklusra, ami Tóka (2018) szerint egyedülálló a demokráciák történetében, de az autoriter rendszerekben megszokott.
A kormány a parlamenti kétharmadot kihasználva nemcsak alkotmányos puccsot hajtott végre az Alaptörvénnyel (Bárd és Pech 2019), hanem erre hivatkozva más törvények tömegét is módosította. Ezt a folyamatot Bárd és Pech (2019) „jogalkotási villámháborúnak” nevezi. Ezek a törvények hozzájárultak ahhoz, hogy a függőségek diffúziója réven további részterületeket ejtsenek foglyul. A politikai foglyul ejtés expanziója a törvények segítségével egyben új lehetőségeket biztosított a vagyon és az erőforrások újraelosztására a Fidesz-kedvezményezett tevékenységek, szervezetek, vállalkozások és üzletemberek irányába. Az erőforrásszerzést közvetlen törvény is biztosította: a letelepedési törvénnyel kompenzálták a munkaerőhiányt azokban a dinamikusan növekvő iparágakban, amelyeket egyre inkább a Fidesz-közeli vállalkozások uraltak; újradefiniálták a közvagyon és a közpénz természetét, lehetővé téve annak magánalapokba és -kezekbe való átcsatornázását; törvény engedélyezte a termőfölddel való kereskedelmet, amely elősegítette a fideszes politikusok és kiváltságos üzletemberek birtokfelhalmozását, további törvényekkel fokozták a Fidesz információs és médiadominanciáját, ezzel kiterjesztették a Fidesz-tábort; törvényen kívülivé tették a születési nem módosítását;[17] és leszűkítették a család és családalapítás fogalmát és a gyermekvállalás kritériumait.[18] E változások némelyikének eredményeként az EU több fegyelmi eljárást kezdeményezett a magyar kormány ellen.[19] Az EU által indított jogi folyamatok azonban inkább speciális kérdésekre vonatkoztak, mintsem a tekintélyelvű rendszerjellemzők kialakulására, így azok nem lassították le a politikai foglyul ejtés terjedésének sebességét.
A politikai foglyul ejtés terjedését szolgálják a testre szabott törvények is. Ezeket úgy hozzák létre, hogy a kormány céljait támogassák bármely ténylegesen kijelölt részterületen. Magyar Bálint (2016, 117–122), az ilyen törvényeket „testre szabott” (lex) törvényeknek nevezte, amelyek a jogi szakértők szerint a törvényesség látszatát keltik, de valójában illegitimek. Ilyenek például a menekülteket érintő törvények,[20] valamint a lex CEU (Közép-európai Egyetem),[21] a lex NGO[22] és a lex Soros[23]. E törvények az európai normákkal ellentétesek, mert sértik az emberi jogokat és a jogállamiságot (Bárd 2013, 2019; Uitz 2019). Azokban az esetekben, ahol a hatályos jogszabályok nem tették volna lehetővé a Fidesz fellépését, a kormány új törvényt nyújtott be, többször módosította az alaptörvényt, vagy a nem kielégítő törvényeket úgy módosította, hogy azok aktuális érdekeit szolgálják (Majtényi és Szabó 2011).[24] A testre szabott törvény a kormány érdekeinek megfelelően akadályozhatja az uniós döntéseket vagy az ellenzék törvényjavaslatait. Az összes ilyen törvényt a parlamenti kétharmad kivétel nélkül jóváhagyta a nemzeti büszkeség és autonómia nevében (Levitsky és Ziblatt 2019; Magyar 2016).[25] Áder János köztársasági elnök 2012 óta ratifikálta az összes olyan testre szabott törvényt, amely konkrét kérdéseket célzott meg, vagy politikai pozíciókat és személyeket támogatott vagy lefokozott (lásd Magyar 2013, 2015, 2016 listáját).[26]
A politikai foglyul ejtés diffúziójának jelei nemcsak az újrarajzolt alkotmányban, a módosított választási törvényben, a szelektíven elfogadott kétharmados törvényekben és a kifejezetten a kormány aktuális érdekeit kiszolgáló egyedi törvényekben mutatkoznak meg, hanem a végrehajtókká tett fékek és ellensúlyok intézményeinek tevékenységében is. Orbán Viktor közvetett személyes hatalommal rendelkezik az országos szintű „független” ellenőrző intézmények vezetőinek és tagjainak kinevezésére, áthelyezésére vagy felmentésére, mivel a Fidesz parlamenti kétharmada Orbán akaratához igazodva választja őket., Mandátumukat pedig a parlamenti ciklusokat áthidaló időszakra kibővítették. Közülük kerülnek ki az Alkotmánybíróság tagjai és elnöke, a legfőbb ügyész, a legfelsőbb bíróság elnöke, a költségvetési bizottság tagjai, a számvevőszék elnöke, a választási bizottság tagjai és elnöke, a bankfelügyelet és a nemzeti bank elnöke. A foglyul ejtés következtében a kontrollt biztosító pozíciók átalakultak végrehajtó pozíciókká, az intézmények pedig a kormány végrehajtó apparátusává. E kiszélesített végrehajtói hatalom és a politikailag részrehajló kontroll tette lehetővé egy új alkotmány, illetve a „kormánypárti” törvények megfogalmazását és elfogadtatását, az alkotmány aktuális kormányzati igények szerinti újabb és újabb módosítását, a megmaradt ellenzék lehetőségeinek folyamatos szűkítését, s ezáltal a politikai foglyul ejtés hálójának fékezhetetlen kiterjesztését. váltak. Így töltötték fel az Alkotmánybíróságot is a Fidesz által kinevezett személyekkel, törvényesen növelve tagjainak számát, és ezáltal a Fidesz-párti döntés esélyét. A kormány a parlamenti kétharmad segítségével fokozatosan le is cserélte az eredeti tagokat, amikor mandátumuk lejárt,[27] eközben az Alkotmánybíróságot számos korábbi jogkörétől is megfosztotta.[28] Ennek következtében az Alkotmánybíróság gyakran késlelteti a döntéseket, és vagy elutasítja a benyújtott ügyeket, vagy pártpolitikai elfogultságú határozatokat hoz.[29]
A politikai foglyul ejtést tükrözi a 2010-ben a Fidesz-kétharmaddal megválasztott köztársasági elnök, Schmitt Pál álláspontja és magatartása,[30] aki kinyilvánította Orbán Viktor és kormánya iránti feltétlen hitét és lojalitását.[31] 2011 áprilisában Schmitt ratifikálta az új alkotmányt, és az első év végéig közel száz törvényjavaslatot írt alá anélkül, hogy bármelyiket normakontrollra küldte volna. Végül 2012 áprilisában mondott le, miután mesterdiplomamunkájával kapcsolatban tagadhatatlanul súlyos plágiumvádak érték.[32] Diplomáját 2012 márciusában a Semmelweis Egyetem visszavonta. Schmittet a parlamenti kétharmad 2012 áprilisában Áder Jánossal, a Fidesz egyik alapító tagjával váltotta fel. Áder ratifikálta az összes sarkalatos törvényt és az Alaptörvény módosításait. Tette ezt a parlamenten belüli és kívüli tiltakozások ellenére. A több tucat sarkalatos törvény közül Áder írta alá azt, amely a CEU-t arra kényszerítette, hogy elhagyja Magyarországot és Ausztriába költözzön.[33] Egy másik Áder által aláírt törvény a Tudományos Akadémiát fosztotta meg kutatóhálózatától és épületeitől, s az intézetek és a kutatások felügyeletét, valamint finanszírozását az Innovációs és Technológiai Minisztérium alatt létrehozott ernyőszervezet mérlegelési jogkörébe utalta.[34] Aláírta az úgynevezett rabszolgatörvényt is, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy a munkavállalókat több hónapig kompenzáció nélkül túlórára kényszerítsék.[35] Aláírta a kulturális törvényt, amely központosítja a színházak finanszírozását;[36] az Alkotmánybíróság jogainak megvonását gazdasági kérdésekben;[37] az alkotmány aktuális Fidesz-érdekek szerinti módosításait;[38] a társadalombiztosítási törvény módosítását éppen a Covid-járvány miatt növekvő munkanélküliség idején, amely 70 ezer magyar állampolgárt foszthat meg az egészségügyi ellátástól;[39] aláírta az úgynevezett civil törvényt is, amely korlátozza és megbélyegzi a nem kormányzati szervezeteket (NGO);[40] jóváhagyta továbbá a vitatott közigazgatási bíróság létrehozását, amelyet később az EU aggályai miatt felfüggesztettek;[41] a klímavédelem mellett kinyilvánított személyes elkötelezettsége dacára nem emelt kifogást az ellen, hogy a kormány nem volt hajlandó klímakatasztrófát hirdetni, annak ellenére, hogy a kormány 2016-ban aláírta a klímamegállapodást;[42] 2020-ban aláírta azt az új törvényt, amely felfüggesztette a bíróság döntését a kormánynak — a börtönök túlzsúfoltsága miatt — a rabok pénzügyi kártalanítására vonatkozó kötelezettségéről. Ez a törvény felülírta a legfelsőbb bíróság korábbi döntését. Áder anélkül ratifikálta, hogy normakontrollt kért volna az Alkotmánybíróságtól; ezt követte egy törvénymódosítás a börtönök túlzsúfoltsága miatti pénzügyi kártérítéssel kapcsolatos visszaélések megakadályozására.[43] Az általa aláírt legfontosabb döntés a Covid–19 előestéjén a különleges jogrend keretében a „rendeleti kormányzásról” szóló törvényjavaslat volt, amely felhatalmazta a kormányt, hogy eldöntse, mikor vet véget saját hatalmi monopóliumának ebben a rendkívüli helyzetben.[44]
A politikai foglyul ejtés diffúziójának jelei az országos szintű ellenőrző intézmények (fékek és ellensúlyok) pártpolitikai elfogultságú tevékenységében is megmutatkoznak. A részrehajló ellenőrzések, büntetések és beavatkozások a Fidesz politikai ellenfeleit korlátozzák. A kormány ezeket a szervezeteket politikai eszközként használja. Például a 2018-as országos választások előtt az Állami Számvevőszék vezetője, aki egy volt fideszes képviselő, az összes (és csakis) ellenzéki párt kampányfinanszírozását vizsgálta, majd a hivatal azzal vádolta meg ezeket a pártokat, hogy tiltott támogatásban részesültek. A kirótt büntetések csődközeli állapotba sodorták őket.[45] Ugyanakkor a Fidesz politikai kampányaihoz korlátlanul részesül az állami költségvetésből. A párthirdetések az állami költségvetés finanszírozásában a kormányzat nevében közérdekű bejelentésekként jelennek meg (erre a kormány 2015 és 2019 között 100 milliárd forintot költött).[46] Az állami tulajdonú vállalatok költségvetését is használhatja kormányzati reklámcélokra.[47] A kormány a párt kampányhirdetéseit közérdekűekként feltüntetve az állami médián és az ellenőrizhetetlen nemzeti konzultációkon keresztül is célba juttathatja. Emellett a kormány közpénzekből kampányol civil csoportok és ellenzéki politikusok ellen is. Még a választásokon kívüli években is rendkívül nagy összeget fordítanak egész évben kormányzati propagandára és közvetett választási kampányra.[48] A politikai hirdetések a kormány „kommunikációs kiadásai” címen jelennek meg. Ez külön tétel a kormány költségvetésében, amelyet Rogán Antal kabinetfőnökhöz delegáltak. A kormány minden évben több tízmillió eurót költ ilyen kommunikációra.[49] Ezzel egyidejűleg kormányrendelet tiltja a kültéri politikai hirdetéseket,[50] ezzel korlátozva az ellenzéket abban, hogy terjessze politikai üzeneteit.
2013-ra a politika foglyul ejtette a Nemzeti Választási Bizottságot is. A választási eljárásról szóló új törvény[51] ötről hétre növelte a testület tagjainak számát, mandátumukat négyről kilenc évre bővítette. A kinevezéshez kétharmados parlamenti többség szükséges. A tagokat Orbán Viktor javasolja és a köztársasági elnök nevezi ki. A jelenlegi elnökségi és vezetőségi tagok politikailag, jogilag és üzletileg is a Fidesz hálózatában vannak. A kinevezett vezető, Patyi András egyúttal a kormány által alapított és finanszírozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is volt. Mindkét tisztséget 2018 augusztusáig töltötte be. A változásokra az Orbán által tervezett egyéb karriercélok miatt került sor (lásd később).[52] A Fidesznek kedvező átalakított választási törvény alapján[53] a testület elutasította a bejelentett választási hibákat,[54] a kormánypárti fellépéssel szembeni civil és ellenzéki panaszokat, valamint a kampányok és választási eljárások során feltételezett elkövetett csalásokat is.[55] Elutasította továbbá a korrupcióellenes népszavazási kérdések hitelesítését, valamint a civil szervezeteket megbélyegző törvény eltörlésével és a paksi atomerőmű második blokkjának építésével kapcsolatos kérdéseket is.[56] Az elfogulatlan hatósági ellenőrzés hiánya miatt a nyilvánvaló, de nem bizonyítható választási csalások is következmények nélkül maradnak. A 2018-as országos választások során például több órára megszakadt a szavazási eredmények közvetítése. A hivatalos közlés szerint a több millió dollárért fejlesztett számláló szoftverrendszer összeomlása okozta a kimaradást.[57] A választási iroda az államilag monopolizált médián keresztül jelentette be a technikai problémát. Azonban sem az ellenzéknek, sem bármilyen független intézménynek nem engedték meg, hogy nyilvánosan ellenőrizze és megerősítse a technikai hibát, ami gyanússá tette a választási eredményt.[58] A választási eredményekkel kapcsolatos korábbi gyanú 2019-ben megerősödött egy tulajdonosi tranzakció következtében, amely tovább bővítette a politikai foglyul ejtés hálóját. A választási rendszer szoftverének üzemeltetése ugyanis Orbán Viktor gyerekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek az irányítása alá került. Ebben az időben már ő volt a leggazdagabb a magyarországi üzletemberek között, 2019-ben és azóta is az első vagy a második helyen szerepel.
A politikai foglyul ejtés és annak diffúziója az ügyészség struktúrájában és tevékenységében is megmutatkozik. Ez Polt Péter legfőbb ügyész esetében válik nyilvánvalóvá. A kormányzó Fidesz-koalíció nevezte ki és a köztársasági elnök 2019-ben ratifikálta harmadik kilencéves hivatali idejére.[59] Polt Péter szelektíven elutasítja a korrupciós feljelentéseket, vagy akadályozza a nyomozati eljárásokat a kormányzati elit tagjai, valamint azok barátai és családtagjai ellen.[60] Ezekben a helyzetekben Polt a vitás ügyeket „nem büntetőügynek” tekinti. Az elutasított témák lehetnek hazai vagy az EU által felvetett, csalárd vállalkozásokkal, választási csalásokkal, hamis pártokkal[61] vagy az uniós pénzek korrupt felhasználásával kapcsolatos panaszok.[62]
Polt hivatalba lépése óta[63] drasztikusan csökkent a vizsgált korrupciós ügyek száma.[64] Sőt, több vitás ügyet nem is értelmezett büntetőügyként, mint például a Fidesz két kamuvállalkozásának felhalmozott adósságát és a vállalat eltűnését.[65] Az MTVA biztonsági személyzete által egy ellenzéki képviselő megverése ügyében pedig az ügyész a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte azzal a váddal, hogy a képviselő követett el súlyos testi sértést a testőrökkel szemben (lásd ennek ellenkezőjét az eseményről készült videóban).[66] Polt az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal)[67] jelentésének részeként Orbán vejének korrupciós ügyében sem járt el. Ezt az ügyet Orbán megkerülte és megoldotta azzal, hogy a közbeszerzési költségeket törölték az uniós támogatási kérelmekből, és azokat az állami költségvetési forrásokból fizették ki.[68] Az EU által a közbeszerzések tisztességességének szakszerűtlen felügyelete miatt kiszabott 1 milliárd eurós büntetést a Rogán kabinetminiszter által felügyelt Digitális Kormányzati Ügynökség fedezte,[69] amelyet szintén kormányzati forrásokból fizettek ki. Az elittel és az apparátus tagjaival összejátszó külföldi cégekkel kapcsolatos közvetlen korrupciós ügyeket szintén nem vizsgálták ki.[70] Nem történt vizsgálat a turisztikai szálláshelyek fejlesztésére kiírt, 20 milliárd forintos kormányzati közbeszerzési pályázat meglepően korai lezárásának gyanús ügyében sem. A körülmények arra utalnak, hogy a közbeszerzési pályázat kiírását megelőzően kiszivárgott információk a Turisztikai Ügynökségtől származhattak, amelyet szintén közvetlenül Rogán kabinetfőnök irányított. Ráadásul a 20 milliárdból 17,7 milliárd forintot Mészáros barátja nyert, aki 2014-es felbukkanása óta megszokott nyertese a közbeszerzési pályázatoknak. Ez a kérdés Polt szerint nem tartozik mérlegelési jogkörébe.[71]
A politikai foglyul ejtés és diffúziója a bíróságot is elérte. A kormányzat ezen a területen is folyamatosan arra törekszik, hogy a bíróságot a végrehajtó hatalomnak rendelje alá. Ezt a törekvést Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz egyik alapító tagja nyíltan megfogalmazta. A magyar igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló törvény beiktatásának 150. évfordulóját megünneplő konferencián kijelentette: „…mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. […] A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik…”[72]
Az igazságszolgáltatás politikai foglyul ejtésére irányuló erőfeszítések és intézkedések 2014 óta fokozódtak. Ez volt a kétharmados többséggel kormányzó Fidesz második egymást követő ciklusa. Ekkor a bíróság az egyik utolsó, viszonylagos autonómiával rendelkező intézmény volt. A Fidesz radikális közigazgatási döntéssel kezdte a bírói autonómia gyengítését. Egy adminsztratív lépéssel Orbán Viktor 70-ről 62 évre csökkentette a bírák nyugdíjkorhatárát. Ez az átszervezés gyakorlatilag megtizedelte a bíróság vezetését. Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság visszamenőleg alkotmányellenesnek ítélte a végrehajtott döntést. Normatív megítélésük azonban csak az előírt végrehajtási időre összpontosított, anélkül, hogy figyelembe vették volna Orbán Viktor motivációját a politikai foglyul ejtésre. Úgy ítélték meg, hogy csak a nyugdíjazás előtti ilyen rövid határidő megadása sérti a bírói függetlenséget.[73] A 160 bíró az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A bíróság azonban nem találta jogellenesnek a döntést, amennyiben azt fokozatosan hajtották végre.[74] A Fidesz eljárását Lengyelországban is lemásolták (Bárd and Śledzińska-Simon 2019), ami az EU és s lengyel kormány közötti konfliktusokat majdnem a szakításig juttatta.[75]
A nyugdíjkorhatár csökkentése nem az egyetlen módja volt a bírósági autonómia csökkentésének. 2011 decemberében a kormány a végrehajtó apparátuson belül erős, központilag irányított ernyőszervezetet hozott létre a bíróságok felett. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elvben a bíróság adminisztratív tartozéka volt. Ennek Orbán által kinevezett elnöke, Handó Tünde 2012-től 2020-ig maradt a posztján. Handó, mint a Fidesz egyik meghatározó szakemberének, Szájer Józsefnek a felesége, már e nagyhatalmi pozícióba kerülése előtt is Orbán köréhez tartozott.[76] Az Országos Bírósági Hivatal elnökeként Handó személyesen jelölhette ki az adott bíróságot bármely ügyben történő eljárásra és egy személyben gyakorolhatta a bírók kinevezésére, áthelyezésére, leváltására és a bíróságok központi irányítására vonatkozó valamennyi jogkörét.[77] Az elnöknő több éven keresztül stabilan megmaradt pozíciójában annak ellenére, hogy nyílt konfliktusok alakultak ki jogszerűtlen döntéseivel és a pártpolitikai elfogultságú eljárásaival kapcsolatban. A Bírói Tanács a parlament elé vitte az ügyet, sikertelenül.[78] Végül 2019-ben a nemzetközi nyomásnak köszönhetően Handót parlamenti szavazással „áthelyezték” az Alkotmánybíróság tagjává. Így a legfelsőbb végrehajtó közigazgatásból a Fidesz kétharmados szavazattöbbségének asszisztálásával egy olyan pozícióban landolt, amely potenciálisan a legmagasabb szintű fékek és ellensúlyok hordozója.[79]
A nyugdíjazási és alárendelési törekvések mellett a kormány a „közigazgatási bíróságok” létrehozásával kezdeményezte a politikailag érzékeny bírói döntések közvetlen átadását a végrehajtó apparátusnak.[80] Ezt a radikális kormányzati döntést 2018 decemberében parlamenti szavazással törvénybe is iktatták.[81] Az új bírósági intézmény létrehozása lehetővé tette volna, hogy a kormány és közigazgatása ellen felhozott valamennyi ügyet kivonják az igazságszolgáltatási eljárásból. Ez a lépés egyúttal a politikai foglyul ejtésnek az igazságszolgáltatási intézményekbe és a döntéshozatalba való diffúziójának módját kínálta volna. Potenciális jelentőségéből adódóan közvetlenül az Orbán-kabinetnek lett volna alárendelve. A Közigazgatási Bírósággal egy új, a kormány által kiválasztott esküdtszéki apparátus jött volna létre, megkerülve az Országos Bírói Tanácsnak a kinevezettek és a bírósági döntések feletti ellenőrzését.[82] Emellett felmentette volna az Országos Bírósági Hivatal vezetőjét abbeli feladatától, hogy saját kezűleg válogasson a politikailag kényesebb ügyek elosztásában annak érdekében, hogy megoldja egyes bíróságok „túlterheltségét”.Hasonlóképpen hivatalosan is tehermentesítette volna a főügyészt, hogy személyesen utasítsa el a kormányzati elitet érintő büntetőjogi vádakat. A parlament még a leendő közigazgatási bíróság vezetőjét is kinevezte. Patyi András az Országos Választási Bizottság vezetője és a térben egyre bővülő,[83] Fidesz által létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora volt.[84]
A kormány minden erőfeszítése ellenére ez a lépés kudarcot vallott. A hazai és az uniós felháborodás, valamint a politikai célokra utaló bizonyítékok arra késztették Orbánt, hogy előbb felfüggesztesse a bevezetést, majd valamivel később teljesen töröltesse a törvényt.[85] 2020-ban a kormány mégis új törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek. Eszerint a hatóságok, ha nem elégedettek egy bírósági döntéssel, az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak.[86] Ez utóbbi azonban tele van a kormány politikai kinevezettjeivel, köztük az Országos Bírósági Hivatal átigazolt exelnökével.[87] 2020 októberének végére Orbánnak végül mégis sikerült a bíróságot a hatalma alá rendelnie. Több, az igazságszolgáltatás hatalmát korlátozó, támogató új törvénnyel sikerült elérnie, hogy az Országos Bírói Tanács hangos ellenkezése ellenére egy bírósági tapasztalattal nem rendelkező fideszes végrehajtót „nevezzen ki” a legfelsőbb bíróság (Kúria) főbírójává.[88] Patyi, a bukott közigazgatási bíróság kinevezettje hat évre a főbíró helyettese lett.[89]
Összességében elmondható, hogy 2010 óta az Orbán-kormánynak sikerült politikailag foglyul ejtenie és beszivárognia a demokratikus ellenőrzés minden lehetséges országos szintű intézményébe, és végrehajtó szervezetekké alakítania azokat, ezáltal tevékenységüket, pozícióikat a kormány tényleges politikai, gazdasági, jogi és igazságügyi céljainak rendelve alá.
Irodalomjegyzék
Bánkuti, M., G. Halmai, and K. L. Scheppele. 2011. „From Separation of Powers to a Government without Checks: Hungary’s Old and New Constitutions.” In Constitution for a Disunited Nation: On Hungary’s 2011 Fundamental Law, edited by G. A. Tóth, 237–68. Budapest and New York: CEU Press.
Bárd, P. 2013. „The Hungarian Fundamental Law and Related Constitutional Changes 2010–2013.” Revue des Affaires Européennes: Law and European Affairs 20(3): 457–72.
Bárd, P., and L. Pech. 2019. „How to Build and Consolidate a Partly Free Pseudo Democracy by Constitutional Means in Three Steps: The ‘Hungarian Model.’” Working Paper No. 4 – October 2019 RECONNECT – Reconciling Europe with Its Citizens through Democracy and Rule of Law. https://reconnect -europe .eu /wp-content /uploads /2019 /10 /RECONNECT -WP4 -final .pdf.
Bárd, P., and A. Śledzińska-Simon. 2019. „Rule of Law Infringement Procedures: A Proposal to Extend the EU’s Rule of Law Toolbox.” CEPS Paper on Liberty and Security in Europe, No. 2019-09. May 2019. pp. 1–25. https://www .ceps .eu /
Levitsky, S., and L. Way. 2002. „The Rise of Competitive Authoritarianism.” Journal of Democracy 13(2): 51–65. doi:10.1353/jod.2002.0026.
Magyar polip – A posztkommunista maffiaállam. Magyar Bálint (szerk.) Noran Libro Kiadó, 2013
Magyar B. 2015. A magyar maffiaállam anatómiája. Budapest: Noran Libro.
Magyar B. 2016. Post-Communist Mafia State. The Case of Hungary. Budapest and New York: CEU Press.
Uitz, R. 2019. „The Rule of Law at Risk: What is Next?” Hague Journal on the Rule of Law 11(2–3): 473–8. doi:10.1007/s40803-019-00130.
Majtényi L., Szabó M. D. (szerk.) 2011. Az elveszejtett alkotmány. Budapest: L’Harmattan – Eötvös Károly Intézet.
Tóka G. 2014. „Constitutional Principles and Electoral Democracy in Hungary.” In Verfassunggebung in konsolidierten Demokratien: Neubeginn oder Verfall eines politisches Systems? edited by E. Bos and K. Pócza, 311–28. Baden-Baden: Nomos Verlag.
Tóka G. 2018. A 2018. évi országgyűlési választások. In Kolosi T., Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2018. 353–81. Budapest: Tárki.
Vörös Imre: Ki lehet iktatni a kétharmados törvényeket. Lakner Zoltán interjúja: Mesterterv és slamperáj a különleges jogrend világa. Jelen, 2021. március 1.
[1] A Dynamics of an Authoritarian system: Hungary, 2010–2021 című könyv részletének fordítása. CEU-Press, 2022, Budapest–New York. Csanádi Mária szerzőtársai: Gerő Márton, Hajdu Miklós, Kovách Imre, Laki Mihály és Tóth István János.
[2] Német Tamás: Kövér: A fékek és egyensúlyok rendszere hülyeség, azt felejtsék el! Index, 2019. október 25.
[3] Néhány példa: Lesz propagandaminisztérium – Működött a szavazógép, Népszava, 2015. október 12.; Kálmán Attila: A fideszes többség gondolkodás nélkül megszavazta az MTA-törvényt a bizottságban, 24.hu, 2019. június 17.; Weinhardt Attila: Gigantikus büntetés bevállalása után rögtön módosítja a közbeszerzési törvényt a kormány, Portfolio, 2019. november 13.
[4] Nótin Tamás: Példátlan: még a szakszolgálatok sem jelentek meg a nemzetbiztonsági bizottság Strache-botrányról szóló ülésén, Alfahír, 2019. május 24.; Botos Tamás: Nem tudott ülésezni a költségvetési bizottság, mert a kormánypárti képviselők egyszerűen nem jelentek meg, 444, 2018. március 20.; Határozatképtelenség miatt nem ülésezett a nemzetbiztonsági bizottság, Magyar Nemzet, 2019. december 2.; Szabotálták a fideszesek a Népjóléti Bizottság ülését, Magyar Narancs, 2019. december 2.; Ti is loptatok…! – Ács Sándorné is ott volt a bizottsági ülésen, Népszava, 2015. október 7.
[5] Rövidebb út a pokolba, Átlátszó, 2011. november 7.
[6] Botos Tamás: „Bojkottálja a Fidesz a klímaügyben összehívott rendkívüli ülésnapot, 444, 2019. szeptember 18.; Dull Szabolcs: A Fidesz teljesen bojkottálta a parlamenti ülést a lakhatásról, Index, 2019. május 17.; Bojkottált bizottsági ülés patkányügyben, rendkívüli közgyűlést kezdeményez az ellenzék, YouTube, 2019. szeptember 25.; Bojkottálta a Fidesz–KDNP a kilakoltatás miatt tartott rendkívüli ülést, határozatképtelen lett, Atv.hu, 2019. május 17.; Szelényi Zsuzsa: A Fidesz–KDNP-nek nem fontos a családon belüli erőszak megelőzése, Népszava, 2015. március 4.; Bojkottálta a devizakárosultakat a Fidesz–KDNP, Index, 2018. augusztus 17.
[7] Botos Tamás: Egész éjjel vitáztak parlamenti képviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályok szigorításáról, 444, 2019. november 21.; Viktor Z. Kazai: Silencing Opposition in Hungary, Verfassungblog, 2019. december 11.
[8] Opposition Jobbik leader Peter Jakab receives record high fine for ‘misbehavior, Hungary
Today, 2021. május 25.; House Speaker Fines Opposition MP Tordai over 8 Million Forints, Hungary Today, 2021. március 13.
[9] Pintér Luca: Nem dobhatták volna ki az ellenzéki képviselőket tavaly az MTVA-ból, Index, 2019. szeptember 27.; 2019. évi CVIII. törvény az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról, mkogy.jogtar. hu, 2019. december 17.; A parlament elfogadta az Országgyűlés működését érintő törvények módosítását, Mandiner, 2019. december 10.
[10] Kúria Sajtótitkársága: „A médiaszolgáltató eleget tesz a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ha legalább utalásszerűen informálja a közönséget a téma szempontjából jelentős álláspontok létezéséről”, Kúria, 2021. december 2.
[11] After Four Years of Neglect, State Media Gives Five Minutes to Each Opposition Party before Election, Hungary Today, 2022. március 12.
[12] Gulyás Erika: Újabb Semjén-javaslat visszavonását követelik a szakszervezetek, Népszava, 2020. március 15.; Diószeghi-Horváth Nóra: Tovább erősítené a kormány az egyházakat a gyerekvédelem és a szociális ellátások területén, Mérce, 2020. április 1.; Ágoston Zoltán: Zaklatópárt lett a Fidesz, de senki nem gondolt arra, hogy Prof. Dr. Kásler Miklós nevezzen ki színházigazgatókat, 168 Óra, 2019. december 11.; Megszavazták a kormánypártok: jön a rendeleti kormányzás, Portfolio, 2020. március 30.
[13] Sándor Zsuzsa: Erre használta fel Orbán a veszélyhelyzetet, 24.hu, 2020. december 27.
[14] The Fundamental Law of Hungary, 2011. április 25.
[15] Christoph Grabenwarter, Wolfgang Hoffmann-Riem, Hanna Suchocka, Kaarlo Tuori, and Jan Velaers: Opinion on the New Constitution of Hungary, 2011. június 20.
[16] Amendments to the Fundamental Law, The Orange Files, 2018. június 21.; Justin Spike: Constitutional Amendments and Gay Adoption Ban Proposed as Lockdown Hits Hungary, 444, 2020. november 12.; The tenth ammendment (T625) reacts to the Russian invasion of Ukrainia (T/25): https://www.parlament.hu/irom42/00025/00025.pdf.
[17] Hungary Outlaws Changing Gender on Documents after Birth, The New York Times, 2020. május 28.
[18] Sereg András: Kilenc év, kilenc alaptörvény-módosítás, Index, 2020. november 11.
[19] Jennifer Rankin: Hungarian Minister Grilled by EU about ‘Threats to Rule of Law’, The Guardian, 2019. szeptember 16.; Commission Refers Hungary to the European Court of Justice of the EU over the Higher Education Law, European Commission, 2017. december 7.; Alexandra Brzozowski, Beatrix Rios, and Geraldo Fortuna: EPP Votes to Suspend Hungary’s Fidesz Party Membership,Euractiv, 2019. március 20.; Magyarország kormánya ellen az EU a 7-es cikkelyt is bevetette, ld. Sándor Zsíros: Article 7: EU Grills Hungary over Rule of Law Concerns, Euronews, 2019. szeptember 17.
[20] Hungary: Government’s New Asylum Bill on Collective Push-Backs and Automatic Detention, Hungarian Helsinki Committee, 2017. február 15.
[21] Sean Lambert: Amendments to the Law on National Higher Education, The Orange Files, 2017. november 1.
[22] Sean Lambert: The NGO Law, The Orange Files, 2017. november 11.
[23] Sean Lambert: The STOP Soros Law, The Orange Files.
[24] A nemzeti örökségre vonatkozó törvényt 48-szor módosították annak 1992-es első ratifikációja óta.
[25] Levitzki and Ziblat (2019) a republikánusok magatartását vizsgálva a Trump-korszakban a New York Times hasábjain a következőt írja: „Ez egy általános magatartás, amely miközben technikailag jogszerű, a jog betűit szellemének aláásására használja.” Felvetik példaként a magyar és a török kormányt, amelyek hasonló gyakorlatot folytatnak. „A magyar és a török kormány a bíróságokat saját embereikkel töltötték fel, és más »jogi« módszereket is alkalmaztak, hogy bebetonozzák a hatalmukat, és hogy a további visszaélések »alkotmányosnak« minősüljenek.” Why Republicans Play Dirty, New York Times, 2019. szeptember 20.
[26] Például a CEU elleni törvényt: Újra itt tartunk: Ne írd alá, János!, Népszava, 2017. június 17.; Az Akadémia kutatóhálózatától történt megfosztásáról és épületeinek kötelező ingyenes átadásáról a kormány számára: Szadai Levente: Áder János aláírta az akadémiai kutatóhálózatot leválasztó MTA-törvényt, Mérce, 2019. július 12.; Gergely Szakács: Hungarian Scientists Mull Legal Action over Government Controls, Reuters, 2019. szeptember 12.; Alison Abott: Hungarian Government Takes Control of Research Institutes Despite Outcry, Nature, 2019. július 8.; Az oktatási törvény módosításáról, amely tovább torzítja az óvodák, iskolák és a szülők civil autonómiáját: Tiltakozunk a köznevelési törvények módosításai ellen!, Szülői Hang, 2019. június 12.; A civil szervezetek elleni törvényről: A kormány a civilek ellen, Index, 2018. augusztus 25.; Tóth Richárd: Áder aláírta a tb-törvényt, azt is megmagyarázta, miért, HVG, 2018. december 18.; Áder aláírta a törvényt, amivel a Fidesz szájkosarat tett az ellenzékre, HVG, 2019. december 18.; Urfi Péter: Áder aláírta a kulturális törvényt is, HVG, 2019. december 18.; Áder János elárulta, miért nem mondta ki a klímavédelem szót újévi köszöntőjében, HVG, 2020. január 5.; Bányai, Bundula: A Fidesz kiiktatná az Alkotmánybíróságot – Túl erős testület, Magyar Narancs, 2010. november 4.
[27] Lencsés Károly: Fideszes káderekkel tömték ki az Alkotmánybíróságot, Népszabadság, 2015. április 4.
[28] Szűkül az Alkotmánybíróság hatásköre, HVG, 2010. november 16.
[29] Megszavazták az Alkotmánybíróság jogainak szűkítését, Origo, 2010. november 16.; Chronowski Nóra: Az alkotmánybíráskodás sarkalatos átalakítása, jogtk.mta.hu, 2014. augusztus; A Kúria is kimondta, nem volt jogsértő a Fidesz-aktivisták aláírásgyűjtése, Magyar Nemzet, 2019. május 16.
[30] Darren Mara: Hungarian Parliament Elects Former Olympian as New President, Deutsche
Welle, 2010. augusztus 29.
[31] Marton Dunai: UPDATE 1-Hungary’s Next President Says Will Support Govt, Reuters, 2010. június
29.
[32] Fluck Ákos: Különvélemény, Index, 2012. március; Fanni Facsar: Hungary’s President
Quits over Alleged Plagiarism, CNN, 2012. április 2.
[33] Tamás Székely: Lex CEU: Hungarian President Signs Controversial Higher Education Law – CEU Plans Legal Action, Hungary Today, 2017. április 11.; Gulyás Gergely: Összegző jelentés, 2017. április 3.
[34] Törvényalkotási Bizottság „egységes javaslat zárószavazáshoz”, 2019. június 24.
[35] 2018. évi CXVI. törvény a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról, Jogtár, 2018. december 20.; Hungary President Signs Controversial ‘Slave Law, BBC, 2018. december 20.
[36] Felix Schlagwein: Hungary Passes Law Tightening Grip on Country’s Theaters, Deutsche Welle, 2019. december 12.; Semjén Zsolt: A Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról, 2019. december 9.
[37] Kriszta Kovács: After the Economic Crisis – In a State of Exception?, Venice Commission.
[38] Lawmakers Adopt Ninth Amendment to Hungary’s Constitution, About Hungary, 2020. december
16.
[39] Hetvenezer Magyar maradhat TAJ-kártya nélkül, Portfolio, 2021. február 4.; Edina Pentz: New Social Security Act from 1 July 2020 in Hungary, RSM Hungary, 2020. július 2.
[40] Christian Keszthelyi: President Ader Signs NGO Law into Effect, Budapest Business Journal,
2017. június 16.; Krisztina Than: Civil Organizations in Hungary Brace for Government Crackdown
on NGOs, Reuters, 2018. április 26.
[41] Gergely Szakács: Hungary Suspends Court Reform That Worried EU, Shuns Salvini, Reuters,
2019. május 30.
[42] A kormány nem hirdeti ki a klímavészhelyzetet, de dolgoznak egy klímastratégián, HVG, 2019. október 22.; Sam Morgan: Budapest Declares Climate Emergency, Teases Carbon-Neutrality, Euractiv, 2019. november 7.; Hungary: Orban Goes Green on Climate Change as Longas It Remains ‘Christian-Democratic’, Kafkadesk, 2020. január 21.
[43] Semjén Zsolt: A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal
kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről
szóló 2020. évi IV. törvény módosításáról, 2020. május 12.
[44] Vörös Imre: Miért ne dőljön be Európa Varga miniszter asszonynak?, Magyar Ügyvéd blog, 2020. május 13.; Neuberger Eszter: Aláírta Áder János a rabok kártérítésének visszatartásáról szóló törvényt, 444, 2020. március 6.
[45] Domokos László: Az Állami Számvevőszék elnökének leváltását kezdeményezi a DK, Index,
2019. február 3.
[46] Katalin Erdélyi: Hungarian Government Spent €23 Million of Taxpayers’ Money on Propaganda before the Election, Átlátszó, 2018. május 30.; 2015 óta 100 milliárdot költöttünk propagandára, Index, 2020. január 20.; Tudta? A kormány nem kampányol, hanem társadalmi célból tájékoztat, Átlátszó, 2016. július 9.; Spirk József: Orbán állami pénzen küldött kampánylevélben kér pénzt a fideszesektől az EP-kampányra, 24.hu, 2018. december 29.; Jandó Zoltán: Monopolizálódott az állami kommunikáció, 75 milliárd mehet egy emberhez, G7, 2018. június 21.
[47] Jandó Zoltán: A cégcsoport, amely akkorát nőtt, hogy Mészáros Lőrinc is sírva könyöröghet a receptért, G7, 2019. június 1.; Németh Géza: Két cég viszi az állami kommunikáció tizennégy milliárdját, napi.hu, 2019. január 30.
[48] Bódis András: Norvég alap: Soros György hadserege is beszállt a háborúba, Mandiner, 2014. június 2.; Soros félmilliárdot adott Orbán ellenfeleinek, gondola.hu, 2013. augusztus 14.; Gajdics Ottó: A CEU-n Soros katonái tevékenykednek, Mandiner, 2017. március 30.; Szarvas Szilveszter: Zsíros fizetésekkel, Soros tízmillióiból aggódnak a korrupció miatt, Pesti Srácok, 2014. november 11.; Lázár János: Soros György áll a Magyarországot bíráló nyilatkozatok mögött, Magyar Idők, 2016. május 19.
[49] Hungarian Government Spent €48 Million on Propaganda in First Three Months of 2019,
Átlátszó, 2019. április 4.
[50] Sean Lambert: Legislative Amendments on Outdoor Political Advertising, The Orange Files,
2017. december 19.; Politikai kommunikáció a magyar választási kampányban, Átlátszó, 2018. március 29.
[51] 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról. Hatály: 2016.I.15.–2016.V.31, Netjogtár, 2013. április 18.
[52] Patyi András lemondott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori posztjáról, Index, 2018. június 4.; Sajó Dávid: Lemondott Patyi András az NVB-tagságáról, Index, 2018. szeptember 3.
[53] Horváth Bence: A választási rendszer átalakítása nélkül többsége sem lenne a Fidesznek
Budapesten, 444, 2014. október 21.; Kerner Zsolt: Ezekkel a trükkökkel éri el a Fidesz, hogy esélye se legyen az ellenzéknek, 24.hu, 2018. február 6.
[54] Elliott Goat and Zsofia Banuta: Fresh Evidence of Hungary Vote – Rigging Raises Concerns
of Fraud in European Elections, Open Democracy, 2019. május 17.; Limited Election Observation Mission: Hungary – Parliamentary Elections, 2018. május 8.; ‘Major Malpractices’Marred Hungary 2018 Vote: Rights Group, France24, 2019. május 18.
[55] Markotay Csaba: Nem vagyunk írásszakértők – a Nemzeti Választási Iroda elnökhelyettese
a csalásokról és az eredmények szivárgásáról, Népszava, 2019. április 15.; A Kúria is kimondta, nem volt jogsértő a Fidesz-aktivisták aláírásgyűjtése, Magyar Nemzet, 2019. május 16.; Bíró Marianna: 19 kamupártnál lélegezhettek fel, a rendőrség futni hagyja őket, Index, 2020. január 4.
[56] Patyi András újabb fontos küldetése, Helsinki Figyelő, 2021. április 14.
[57] Óvónőkkel íratták alá a Fidesz Kubatov-listáját, Index, 2019. április 29.; Elutasította a választási bizottság az óvodai aláírásgyűjtést kifogásoló beadványt, Index, 2019. május 5.; A választási bizottság elutasította Karácsony Gergelyt és Puzsért is, Index, 2019. szeptember 20.; Zubor Zalán: Szavazatvásárlás, láncszavazás, voksturizmus – csalások és gyanús esetek az őszi választásokon, 2019. november 1.
[58] Varga Mónika: A választási informatikai rendszer ezúttal sem vizsgázott jelesre, Infostart, 2019. október 14.; Előre figyelmeztették az NVI-t, hogy nem fogja bírni a terhelést a választási honlap, 24.hu, 2018. április 26.; Választási rendellenességek a 2018-as magyarországi országgyűlési választáson, 2020 február.
[59] Governing parties support Péter Polt’s re-election for the post of chief prosecutor, Website of
the Hungarian Government, 2019. október 29.
[60] A 2010 óta felgyülemlett visszautasításokról lásd: Csikász Brigitta és Rádi Antónia: Gyűlnek
a csontvázak Polt Péter szekrényében – így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává, Átlátszó, 2016. szeptember 19.; Becker András: Több, mint hiba, Átlátszó, 2019. május 6.; Rádi Júlia: Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére – Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve, Átlátszó, 2016. június 27.
[61] Alex Cooper: Fake Parties, Real Money: Hungary’s Bogus Party Problem, OCCRP, 2018. december 10.; Chris Harris: Never Mind Fake News, the Hungarian Election Has a Fake Party Problem, Euronews, 2018. április 4.
[62] Kasnyik Márton: Mindenki nyugodjon meg: csak négy (4!!!) esetben loptak uniós forrást, 444, 2017. január 25.; Joana Gill: Hungary Tops EU Anti-Fraud Investigations, Euronews, 2019. szeptember 3.
[63] Újra Polt Péter lesz a legfőbb ügyész, Index, 2010. november 26.
[64] Oroszi Babett: Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma, Átlátszó, 2015. február 6.
[65] Document on Peter Polt’s response to Alajos Dornbach MP’s question about the first
„unsolved” corruption case of the Fidesz, numbered K/3525/1, December 2000, www.parlament.hu/irom36/3525/3525-001.htm.
[66] Horváth Csaba László: Négy biztonsági őr teperte le a DK parlamenti képviselőjét – video, 24.hu, 2018. december 17.; Elutasította az ügyészség az MTVA-ban megrángatott ellenzéki képviselők panaszát, HVG, 2019. február 20.; Rényi Pál Dániel: Az ügyészség szerint nem a biztonságiak, hanem Varju László követett el súlyos testi sértést az MTVA-ban, 444, 2019. október 25.; Párbeszéd: Polt egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, HVG, 2019. január 21.
[67] Az ügynökség az uniós költségvetés terhére elkövetett csalások, korrupció és súlyos kötelességszegések ügyében folytat vizsgálatot az európai intézményeken belül, és csalásellenes politikát dolgoz ki az Európai Bizottság számára.
[68] Oroszi Babett: The Story of How Orban’s Son-in-Law Became Rich, Told by Seven Major
Atlatszo Investigations, Átlátszó, 2018. február 16.; Rényi Pál Dániel: Bűncselekmény hiányában megszüntette az Eliosszal szembeni nyomozást a rendőrség, 444, 2018. november 6.; Spirk József: Sötétség maradt Tiborcz egymilliárdos beruházása után, Index, 2015. december 24.; Nem az EU, a magyar adófizetők fogják kifizetni az Elios lámpáit, 444, 2015. december 24.
[69] Egymilliárd euróra büntették miattuk Magyarországot, de Rogán ügynöksége így is tőlük kér tanácsot, Népszava, 2020. február 24.
[70] Orbán Viktorra is utalnak a Microsoft korrupciót beismerő vallomásában, HVG, 2019. július 26.
[71] Botos Tamás: Gyanúsan gyorsan pályáztak 20 milliárdra, Polt Péter mégsem vizsgálja, 444, 2020. június 13.
[72] Kövér László: A bírói függetlenség nem abszolút, Jogászvilág, 2019. április 24.
[73] 65 év lesz a bírói nyugdíjkorhatár, Index, 2012. szeptember 8.; Bírák nyugdíjazása: az Ab szerint alkotmányellenes a szabályozás, FEOL, 2012. július 16.; 56 bírát helyeztek vissza a 229-ből, Index, 2013. május 22.; Miklósi Gábor: Tovább pereskedhetnek a nyugdíjazott bírók, Index, 2012. október 22.
[74] Bírák nyugdíjazása: november 6-án hirdetnek ítéletet Luxembourgban, Index, 2012. október 22.; Nem volt jogsértő a bírák nyugdíjazása, Jogászvilág, 2019. január 9.
[75] Loveday Morris: Poland Deepens Rifts with European Union after Rebuff over Judicial Rules,
Washington Post, 2021. október 7.
[76] Szájer, mielőtt összes pozíciójáról lemondott volna 2020 végén, a Fidesz-frakció vezetője volt az Európai Parlamentben. Lemondását a Covid-időszak alatti szabályok be nem tartása okozta, amelyet a brüsszeli rendőrség leplezett le. Videón a rendőri rajtaütés a brüsszeli orgiáról, Index,
2020. december 7.; From Orbán ally to orgy scandal: Downfall of a Fidesz founder, Politico, 2020. december 3.
[77] 2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, Netjogtár, 2021.
[78] Továbbra is törvénytelen Handó működése az OBT szerint, Népszava, 2019. február 6.; Handó Tünde eltávolításának érdekében az Országgyűléshez fordul az Országos Bírói Tanács, 444, 2019. május 8.; Teczár Szilárd: Befeszülés: Megvédte Handó Tündét a bíróktól a Fidesz, Magyar Narancs, 2019. július 13.
[79] Szurovecz Illés: Az igazságügyi bizottság támogatja Handó Tünde alkotmánybírói kinevezését, 444, 2019. október 29.; Bogatin Bence: A Fidesz megszavazta: Handó Tünde alkotmánybíró, Polt Péter újra főügyész lett, Mérce, 2019. november 4.
[80] New public administration courts will be implemented before January 2020, About Hungary,
2018. szeptember 21.; Amnesty International: Timeline of Undermining the Judiciary Independence in Hungary: 2012–2019, Hungarian Helsinki Committee, 2019; Kovács Zoltán: Administrative Courts Established in Hungary amongst the Sound of Sirens and Whistles, Index, 2018. december 12.
[81] Ezt a törvényt visszavonták.
[82] Czinkóczi Sándor: Megszavazta a parlament a különbíróságok bevezetését, 444, 2018. december 12.
[83] Kárpáti András: A közigazgatási bíróságot már rég vissza kellett volna állítani, Magyar Idők, 2018. szeptember 17.
[84] University of Public Service, https://www.uni-nke.hu/; Czinkóczi Sándor: 145 fát akarnak
kivágni az Orczy kertben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedése miatt, 444, 2016. június 22.
[85] Public Administration Court Rulings Will Be Faster and More Calculable; There Will Be
No Separate Public Administration Courts, Website of the Hungarian Government, 2019. október 31.
[86] Az emberi jogi/alapjogi bíráskodás módszertani kérdései, alkotmanybirosag.hu, 2021. október 21.
[87] Domokos Erika: Megnevezték Handó Tünde utódját, napi.hu, 2019. december 2.
[88] New Chief Judge: Potential Transmission Belt of the Executive, Helsinki.hu, 2020. október 22.;
Sándor Zsuzsa: Eddig is aggódhattunk a bíróságokért, de ilyen komoly okunk még nem volt rá, 24.hu, 2020. október 17.; Teczár Szilárd: Jobbról előzött, Magyar Narancs, 2020. november 22.
[89] Patyi András újabb fontos küldetése, 444, 2021. április 14.
Megjelent a Mozgó Világ 2023 július-augusztusi számában – a szerk. Nyitókép: 444.hu
