Szereplők

GANZ ÁBRAHÁM

GANZ JOZEFIN, a felesége

ADOPH MÜHLWENZEL hadbíró főhadnagy

JULIUS JACOB HAYNAU teljhatalmú táborszernagy

LUDWIG WALLMODEN nyugállományú tábornagy

DELAMOTTE ANTAL belügyi osztályvezető

KARL GERINGER belügyi főbiztos

TÓTHNÉ főfoglárfeleség

KÖRBÁTORY JÓZSEF segédtanár

GROSS LIPÓT szabó

ALBERT FERENC csillagász

BALASSA JÁNOS orvos

KOLLER FERENC polgármester

MÁDER JÓZSEF tanú

HEGYESSY PÉTER főügyész

ULRICH KELLER könyvelő

HÁZMESTERNŐ

Foglárok, titkárok, civilek

Első jelenet

(A Károlyi-palota. Nagyterem. Jön Haynau, Delamotte, néhány tiszt, néhány civil.)

HAYNAU   Hány hódolónk teszi tiszteletét?

DELAMOTTE      Kétszázhetvenhárom.

HAYNAU   Mióta várnak?

DELAMOTTE      Reggel hét óta.

HAYNAU   Akkor várjanak még.

DELAMOTTE      A pesti polgármester, a budai polgármester, a nagyiparosok, a kisiparosok…

HAYNAU   Férgek. Hernyók. Tetvek.

DELAMOTTE      Mindvégig értünk tevékenykedtek…

HAYNAU   Hogyhogy nem bírták legyűrni a rebelliót ők maguk?!

DELAMOTTE      Koller Ferenc polgármester úr számos kémet beszervezett… Rendszeresen küldte a jelentéseit… Tavaly januárban Kossuth díszpolgári kinevezését is meg tudta akadályozni…

HAYNAU   Na hiszen. Kik várakoznak még?

DELAMOTTE      A tanácsnokok, a hivatalnokok, a mérnökök, az orvosok, az egyetemi tanárok, a nevelőintézetek igazgatói, az ügyészek, az ügyvédek… 87 iparos, 41 kereskedő… főcéhmesterek és alcéhmesterek… az építészek… a patríciusok… a kocsmárosok, a kávéházasok… Az izraeliták közül senki, sírva panaszolják, hogy az egész magyarországi zsidóságnak negyedannyi vagyona sincs, mint a táborszernagy úr által kirótt egyetemleges büntetés…

HAYNAU   (nevet) Össze fogják szedni! Rejtegetnek még Kossuth-bankókat?

DELAMOTTE      A július 22-i bankóégetés óta egyre kevésbé. Igen szép vasárnap volt, ha szabad megjegyeznem. Az egész Újvásártér tele volt pernyével.

HAYNAU   A hamuból fél- és negyedbankókat kapartak ki maguknak.

DELAMOTTE      Értékük semmi, emlékbe tették el.

HAYNAU   Az emlékét is eltörölni!

DELAMOTTE      Igenis!

HAYNAU   Akinél egyetlen darabkáját is megtalálják, felkoncolni!

DELAMOTTE      Igenis.

HAYNAU   Őfelsége azzal bocsátott el: mindenkit, akit fel lehet akasztani, azt muszáj! Én ehhez tartom magam! Hány kivégzés volt eddig?

DELAMOTTE      Nyolc.

HAYNAU   Kevés! Hogy lesz így hitelünk a nép előtt?!

DELAMOTTE      Számos ügy lett folyamatba téve… A katonai bíróság szünet nélkül ülésezik, alig győzik…

HAYNAU   Nyámnyila alakok! Akinek nem tetszik, kitenni a szűrét!

DELAMOTTE      Parancsára.

HAYNAU   Hány óra van?

DELAMOTTE      Tíz óra múlt.

HAYNAU   Akkor én most délig visszavonulok. Addig ácsorogjanak.

DELAMOTTE      Ácsorogni fognak, táborszernagy úr.

(Haynau és Delamotte el.)

Második jelenet

(Az Újépületben. Ötödik pavilon, első emelet. A cellában Körbátory, Albert, Gross. Nyílik a börtönajtó, bejön Ganz, mögötte a főfoglár, leveszi Ganz bilincsét, kimegy, a börtönajtót bezárják.)

GANZ         Alázatos szolgája az uraknak. Nevem Ganz.

KÖRBÁTORY      Körbátory József segédtanár. Három hónapja tartózkodom e helyütt.

GANZ         Bocsásson meg, nem beszélek magyarul.

KÖRBÁTORY      Kérem. Három hónapja hoztak be. Anyanyelvem német, nevem Ringsmuth, ezt magyarítám Körbátoryra. E néven tudomásom szerint egyedül vagyok e honban. – Uraságod horkol?

GANZ         Nem horkolok.

KÖRBÁTORY      Akkor Isten hozta.

Spiró György (Fotó: hang.hu)

GROSS       Nevem Gross Lipót. Egyenruhát varrtam a honvédeknek Rosenfeld Simonnal, ki szintén szabó, és két szobával odébb ül. Mire elkészültünk, bejöttek az osztrákok. Amire szerződtünk, le akartuk szállítani; küldtük volna Debrecenbe, akkor kaptak el. Mutattuk a szerződést, összetépték. Az a baj, hogy nemcsak magyarok, de zsidók is vagyunk. Az egyenruhákat lefoglalták, a pénzünket nem kaptuk meg. Kártérítés jár nekünk, nem tömlöc!… A nemzetőrségbe hiába jelentkeztünk, azt tettük hát a nemzetért, amit tehettünk, varrtuk az egyenruhát a törvényes hadseregnek törvényesen, amit az osztrákoknak is be kellene látniuk, és ha a magyar kormányzatnak ők a jogfolytonosai, elvégzett munkánkat ki kell fizetniük! Fel is hívtam erre a kihallgatóm figyelmét, de kikacagott.

ALBERT     Nevem Albert Ferenc, a csillagvizsgálót vezettem. A Vár ostroma alkalmával a magyar lövegeket az osztrákok szétlőtték, csillagvizsgáló a Gellérthegyen többé nem lesz, nem hangzik fel délben az ágyúlövés. Azzal vádolnak, hogy én engedélyeztem a lövegek felállítását. Engedélyeztem volna örömest, ám a civilek hozzájárulásáért a katonaság nem szokott folyamodni. – Hogyhogy vasárnap hozták be uraságodat?

GANZ         Szokásos sétámra indultam volna, amikor berontottak a zsandárok. Hiába mutattam meg nekik, hol tartom az iratokat, azért csak felforgattak, feldúltak mindent.

KÖRBÁTORY      Kötelezve vannak rá. És mivel vádolják?

GANZ         Fegyverrejtegetés.

KÖRBÁTORY      Uraságod nemde a svájci öntödés a Királyhegy utcában? Én is vízivárosi vagyok, láttam, hogy garmadában állnak az ágyúcsövek az udvarán, nehéz lesz kimagyarázni…

GROSS       Találjon ki gyorsan valamit, mert ezért akasztófa jár.

GANZ         Feleségemtől el se tudtam búcsúzni, szerdán volt az esküvőnk…

GROSS       Ajjajjaj, szegény asszony! Kedvezőtlen előjel, hogy uraságod le van tartóztatva.

GANZ         Mitől van itt ennyire sötét?

KÖRBÁTORY      Deszkapalánk, hogy a vizsgálati foglyok ki ne lássanak, és a kedélyük maradjon sötét. A második emeleten a jogerősen elítéltek már kiláthatnak.

ALBERT     A mi profószunk, aki magát behozta, a Tóth József káplár, rabiátus ember. A földszinten és a másodikon németek a profószok. A földszinten a Karl Karger, a másodikon egy mogorva morva alhadnagy, Polák nevezetű, a másik kettő főnöke.

GROSS       Nem morva az, hanem lengyel, a neve Smjauovszki, azt jelenti, „bátor”, de a magyarok nem bírják kiejteni, így lett belőle Polák.

GANZ         Elszedte a pénzemet. Azt mondta, hogy ad róla kvittungot.

ALBERT     Az összeget soha ne vitassa. A profósz számítolja le a költéseit, és ne lepődjön meg semmin, mert a tömlöc olyan, mint a szabadság, minden pénzbe kerül. Ha sokallja se tegye szóvá, Tóth József nem szereti a perpatvart. A gyerekeit szívesen veri, éjszaka is sivalkodnak a nyomorultak. De azt se jó hallgatni, amikor itt lent, a kisudvarban botoznak.

GROSS       A hadbírák meg szokták mondani, mennyi a taksa. Vegye komolyan.

KÖRBÁTORY      Befolyásos pártfogót kerítsen. Nekem nincsen, tanár vagyok, meg is mondta nekem a rác Nedelkovics százados, az egyetlen, aki a hadbírók közül régóta Pesten él, hogy tíz év vasra számíthatok. Azt mondják a jól értesültek, hogy minden egyes hónap elengedése egész vagyonba kerül. Azzal vádolnak, hogy a tanítványaimmal együtt a Gott erhalte dallamára a Kossuth-nóta szövegét énekeltem… Azt állítják, hogy a magyar szöveg pontosan passzol a dallamra… Holott akinek füle van, tudja, hogy ez képtelenség… Az igazság az, hogy ahol az a szöveg, hogy „Gott erhalte Franz den Kaiser, unsern Kaiser, unser Land”, a Franz helyett a Luist énekelték az ártatlan leánykák…

GANZ         Ki az a Luis?

KÖRBÁTORY      Hát Kossuth Lajos!

GANZ         Lajos den Kaiser?…

ALBERT     Uraságodat e hőstette miatt egy sorban fogják emlegetni Kossuthtal, Irinyivel, Petőfivel… Mindössze tíz év vasat kell hozzá kibírni…

(Jön Tóthné)

TÓTHNÉ    Gútenábend, fiacskáim!

ALBERT     Kisztihand, ténsasszony!

TÓTHNÉ    Na hol az új csirkefogó, hadd lássam! Mit követett el, hogy vasárnap hozták be? Hát honnét szerezzen priccset magának a férjem vasárnap?!

GANZ         Elhálok a padlón.

TÓTHNÉ    Mit képzel, jön az ellenőrzés, és meglátják, hogy még szalmazsákja sincsen? Hát tömlöcbe akar juttatni minket, ahol úgyis ott vagyunk?!

ALBERT     Ajánljon fel a profószné tekintetes asszonynak húsz krajcárt egy szalmazsákért…

GROSS       Ajánljon inkább harmincat.

TÓTHNÉ    Bizony mindennek megy fel az ára. Holnaptól az ebéd is többe lesz, mert ma is mi történik? Megy a cselédem a Rakpiacra, hát mit lát? Egy mérő búza tudják mennyi? Nem tudják! 256 krajcár! Megvesztek az emberek, két hete még 200 volt! Hát hogy jöjjek én ki harminc krajcárból ezentúl? (szimatol) A küblit reggel elviszi a foglár, addig tartsák vissza. Vizük van még? Nincsen? Hát kit szalasszak én el a Dunára? Nincsen arra nekem cselédem, vasárnap van, kimenő, maguk meg itt szaporodnak nekem, és szarnak! Váltás fehérneműt hozott?

GANZ         Hoztam.

TÓTHNÉ    Na most meg van fogva, nem kell ide hadbíróság, fel volt maga készülve, hogy be lesz hozva, hiába néz ilyen ártatlanul. Kimosom a maga szaros gatyáját is, ha óhajtja. De ha nem, hát nem.

GANZ         Óhajtom.

TÓTHNÉ    Épek a fogai? Mutassa! Ááá! Akar maga is ebédet? Adnak itt persze állami ellátást, de attól koldul. Mit szeret, hígat, sűrűt, fűszereset? Persze ha hoznak magának ételt hazulról, vagy hozat az Angol Királynőből, azt is lehet, szóljon! Nem hiányzik énnekem, hogy még egy éhes szájat betömjek, ja de nem hiányzik! Szóval az ebéd, az drágul, maguknak is, mindenkinek, és nemcsak az árak miatt, hanem mert oda lett a bevételem a kilátásból. Nagy veszteség énnekem, hogy a kivégzések elmaradnak.

ALBERT     Mit mond, ténsasszony?!

TÓTHNÉ    Pedig milyen muris volt az a gárgyult kövér vénember, a Perényi báró! Ha előre tudom, hogy ez az utolsó kivégzés, dupla árat kértem volna! Hogy lógtak azok hárman estig, volt mit nézni… Amióta behozták, a Perényi Zsigmond báró csak feküdt az ágyán, a hadbírák is köréje gyülekeztek, úgy faggatták, de ő minden kérdésre csak azt felelte, hogy „Én szeretek, te szeretsz, ő szeret, mi szeretünk, ti szerettek, ők szeretnek!” A Karger profósz mesélte! A felsőház elnöke megtébolyodott! A halálos ítéletét is az ágya mellett olvasták fel neki. Ő meg csak arról akart rendelkezni, hogy a fiát, az ifjabb Zsigmondot mire oktassák és kicsodák. A Balassa doktor is megmondta, hogy bolond, mindennap fél órát vele töltött, persze lehet, hogy azt remélte, a bolondot nem ítélik halálra, de hát kivégezték, hiába bolond! A Balassa doktornak a Karger profósz nagy híve, mert kigyógyította a fekélyeiből…

ALBERT     Elmaradnak a kivégzések…?

TÓTHNÉ    A Haynau táborszernagy úr még nem jött vissza Pestre, Grácba ment a családjához két hétre, de a Kempen főcsendőr már kiadta a Polák profósznak, hogy a földszinten a siralomházat ürítse ki, mostantól ott is lehet lakni. Nem fog örülni a táborszernagy úr, de a parancs, az parancs. – A mi lakásunk, lelkem, saroklakás, szép kilátás nyílik a Fa-térre, a vesztőhelyre, és húsz krajcárért bárkit beengedtem. – Nahát akkor még egy ebéddel számolok. Grüss Gott! (Kimegy, a zárat kettőre fordítják mögötte, a kukucskáló kinyílik, aztán becsukódik.)

ALBERT     Tyuhaj! Hujj-hujj! Éljen Kossuth! Nincs többé kivégzés!

KÖRBÁTORY      El se merem hinni!

ALBERT     Most aztán végleg az Isten hozta, Ganz úr, meghozta a szerencsénket, az Úr áldása legyen a fején!… Azt a tíz-húsz évet vasban fél lábon is kibírjuk!

Harmadik jelenet

(Kihallgatószoba. Rideg berendezés. Adolph Mühlwenzel főhadnagy az asztal mögött ül. A foglár bevezeti a megbilincselt lábú Ganzot, kimegy.)

MÜHLWENZEL  Adolph Mühlwenzel főhadnagy, jogi doktor, hadbíró. Neve?

GANZ         Abraham Ganz.

MÜHLWENZEL  Az önnek címzett levelek A. pont Ganz névre szólnak, és aláíráskor is ezt használja. Miért nem írják ki, hogy Abraham?

GANZ         Hogy ne véljenek zsidónak.

MÜHLWENZEL  Nem kedveli őket?

GANZ         Ebben az országban nem jó zsidónak lenni.

MÜHLWENZEL  Magyarnak sem jó lenni, Ön mégis magyaros ruhában jár.

GANZ         Ahogy itt latinul mondják, Hungarus vagyok.

MÜHLWENZEL  Elmaradott népség.

GANZ         Fejletlen ország, óriási fejlődésnek néz elébe.

MÜHLWENZEL  Az életéről legyen szíves.        

GANZ         1814. február hatodikán születtem, atyám Ulrich Ganz, kántortanító a svájci Embrachban, Zürich kantonban. Első házasságából én vagyok a legidősebb. Van három öcsém és két húgom, két öcsém budai gyáramban dolgozik. Atyám második házasságából is vannak testvéreim, Svájcban élnek.

MÜHLWENZEL  (az iratokat lapozza) Sokfelé járt.

GANZ         Mesterlevelem, amelyet szintén lefoglaltak, a zürichi Escher-Wyss gyárból való; dolgoztam Schaffhausenben, Colmarban, Strassburgban, Nancyban, Párizsban, Milánóban, Bergamóban, Rómában, Bécsben. Nyolc éve érkeztem Pestre, a Hengermalomban lettem öntőmester. 1845 januárjában önálló üzemet alapítottam Budán.

MÜHLWENZEL  Milyen nyelven beszél a munkásaival?

GANZ         Német munkásaim vannak.

MÜHLWENZEL  A feleségével milyen nyelven beszél?

GANZ         Németül.

MÜHLWENZEL  Az apósa, Laurenz Heiss késesmester tud magyarul?

GANZ         Nem kérdeztem.

MÜHLWENZEL  Hát a felsége sógora? Pospesch Antal, a Csiga vendéglő tulajdonosa.

GANZ         Kocsmáros, úgyhogy minden nyelven beszél.

MÜHLWENZEL  Azt olvasom, hogy a Csigában gyülekeztek a magyar írók és színészek, és felségsértő kijelentésekre ragadtatták magukat. Ott létesült a Nemzeti Kör és az Ellenzéki Kör. Az egész emeletet kibérelték. A felesége sógora még a söntését is bérbe adta nekik, mert ott hátul vezet a lépcső az emeletre.

GANZ         Erkölcsileg kifogásolható, ám üzletileg termékeny a lépcsőért is bérleti díjat szedni. Ha nem érte volna meg a magyaroknak, áthurcolkodnak máshová. Az emeleten soha nem jártam, és ha a földszinten felségsértő kijelentéseket hangoztattak is, nem értettem. A Csigában ritkán időztem, kiesett a szokásos közlekedési útvonalaimból.

MÜHLWENZEL  Annál inkább járt a Griffben, itt mellettünk, a Vadász utcában.

GANZ         Talán kitűnik a jelentésekből, hogy július eleje óta főleg a Griffben tartózkodtam. A hadi cselekmények miatt nyersanyagot nem kaptam, megrendelőim nem akadtak, gyáramban a munka június eleje óta szünetel. Negyvenöt kiváló munkásom van, nem küldtem el senkit, a heti bérüket kölcsönből fizetem.

MÜHLWENZEL  Péntekenként.

GANZ         Volt úgy, hogy szombatra maradt. Több helyről kell a pénzt összekunyerálnom.

MÜHLWENZEL  Önt négy éve Schlick Ignác öntödés beperelte, mert elcsábította a munkásait.

GANZ         A pert megnyertem. A munkásaim vallomásából kitűnt, hogy ő csábítgatta az én munkásaimat, akik a legjobbak a szakmában. Én másfélszer annyit fizetek, mint a többi öntödés.

MÜHLWENZEL  Kitől vett fel kölcsönt?

GANZ         A hitelszerződéseket a papírok között találja. Tartozom Buda városának 4000 forinttal, Gottlieb Wilke rézöntő barátomnak 2000 forinttal, egy bécsi banknak 600 forinttal…

MÜHLWENZEL  Rothschildnak. Valamint tartozik Andrássy György grófnak a dernői vasércért 4000 forinttal…

GANZ         Andrássy gróf pesti képviselőjének, Szandtner Vilmos vaskereskedőnek a tartozásomat június 27-én és 30-án két részletben megfizettem. Az elismervénynek ott kell lennie a papírok között.

MÜHLWENZEL  Csakhogy Ön az adósságát Kossuth-bankókban törlesztette.

GANZ         A Kossuth-bankókat három héttel később tiltották be.

MÜHLWENZEL  Gratulálok az előrelátásához.

GANZ         Szakmámban a pénzügyi szimat nélkülözhetetlen. Ha megjegyezhetem, hiba volt, hogy önök ekkora pénzügyi válságot robbantottak ki. A Kossuth-bankókat lassan kellett volna kivezetni. Ausztria a horribilis államadósságát mindenképpen a pacifikált Magyarországról fogja behajtani, de a helyi pénz érvényben hagyásával sokkal jobban járt volna.

(Csönd)

MÜHLWENZEL  Tudomásom szerint Andrássy György gróf beperelte önt, követeli az összeget.

GANZ         Szemtelenség egy szabályosan megfizetett tartozást újra követelni. Adósságomat az akkori törvényes fizetőeszközben törlesztettem. Nincs a világon bíróság, amely visszamenőleges döntést hozna.

MÜHLWENZEL  Én nem lennék ennyire optimista. Andrássy gróf úr a lázadás alatt Bécsbe tette át a lakhelyét, ott közel van a tűzhöz.

GANZ         A tűzhöz szakmámnál fogva én még közelebb vagyok.

MÜHLWENZEL  Ön nyughatatlan természet lehet, bizonyos Fehr Vilmossal is pereskedett.

GANZ         Igen.

MÜHLWENZEL  Hol ismerte meg Fehr Vilmost?

GANZ         Melegnanóban, Milánó mellett. Az ottani hengermalomban voltam öntőmester, Fehr Vilmos pedig a mérnök.

MÜHLWENZEL  Miért távozott onnét?

GANZ         Megbetegedtem, és Bécsben ajánlottak orvost.

MÜHLWENZEL  Hogy került Ön Pestre?

GANZ         Fehr Vilmos írt, hogy Pesten hengermalom létesül, és öntőt keres.

MÜHLWENZEL  Eszerint Ön Fehr Vilmossal jó viszonyban volt.

GANZ         Akkor még igen.

MÜHLWENZEL  Most már nem?

GANZ         Nem.

MÜHLWENZEL  Tud róla, hogy Fehr Vilmos tavaly nyáron Kossuth ügynökeként Bécsben próbált a honvédségnek fegyvert vásárolni?

GANZ         Nem tudok róla.

MÜHLWENZEL  De Kossuth Lajost csak ismeri.

GANZ         Találkoztam vele.

MÜHLWENZEL  Mikor?

GANZ         Két éve az iparkiállításon ő adta át az ezüstérmet egy szép öntöttvas kályhámért.

MÜHLWENZEL  Azóta nem látta?

GANZ         Nem.

MÜHLWENZEL  Mégis folyamodott a protekciójáért! Írásos nyoma van!

GANZ         Főhadnagy úr talán nem tudja: aki ebben az országban az elmúlt években üzemet akart alapítani, az vagy Széchenyit, vagy Kossuthot, de legalább az egyiküket nem tudta megkerülni. Minden fejlesztésről ők döntöttek. Olykor huzakodtak, olykor nem. Amikor Fehr Vilmos ’44 végén nem akarta kifizetni a járandóságomat, és visszamenőleg meghamisította a munkaszerződésemet, felmondtam a Hengermalomban. Széchenyi gróf úr, kinek Fehr Vilmos behízelgő modora és a felesége megtetszett, megtiltotta, hogy induló üzemem számára az Óbudai Hajógyár nyersanyagot szállítson. Fehr Vilmos a grófot rosszindulatúan tájékoztatta felőlem. Én a jobb szemem elvesztéséért kártérítésre is pereltem Fehr Vilmost, mert a kísérleti öntéshez a feltételeket ígérete ellenére nem biztosította, így fröccsent a vas az arcomba; néhány hétig egyáltalán nem láttam, csoda, hogy a bal szememet meg tudták menteni. Mind a két pert elvesztettem. Széchenyi grófot levélbeli kérésemre Kossuth Lajos felkereste, és a Védegylet nevében meggyőzte, hogy az én üzemem működése hasznos az országnak. Széchenyi gróf a rám vonatkozó tiltást visszavonta, amit úgy vettem észre, hogy a Hajógyár megkezdte a szállítást.

MÜHLWENZEL  Azóta Kossuthot nem látta?

GANZ         Nem láttam.

MÜHLWENZEL  Mégis több tucat ágyút és sok tonna lőszert gyártott neki!

GANZ         Nem Kossuthnak gyártottam, hanem a honvédségnek. Az irataim között főhadnagy úr megtalálja a honvédtüzérség vezetőjének, Lukács Dénes ezredesnek a parancsát…

MÜHLWENZEL  Az nem parancs, hanem kérés…

GANZ         Én felszólításnak vettem… Azt gyártom, amit megrendelnek… Ha lépcsőkorlátot rendelnek, kiöntöm. Ha ágyúcsövet, kiöntöm. A hadiipari megrendeléseim teljesítéséből tudtam kifizetni az adósságaimat.

MÜHLWENZEL  A lázadó seregnek dolgozott!

GANZ         A törvényes hadseregnek szállítottam. Lukács Dénes ezredes hozzáértő ember hírében áll, a gyermek Ferenc Józsefet ő okította tüzérségi ismeretekre, azóta császár…

MÜHLWENZEL  Lukács Dénest Aradon halálra ítélték. Ön csúsztat, nevezett ezredes csak idén májustól volt a magyar tüzérség parancsnoka, tavaly még nem volt az, Ön azonban már tavaly is gyártott ágyúkat Kossuthnak!

GANZ         Tudomásom szerint, főhadnagy úr, a magyar hadsereg sokáig ugyanolyan császári sereg volt, mint a Jelasics báné… Császári sereg harcolt császári sereg ellen…

MÜHLWENZEL  Maga prókátorságot is tanult?

GANZ         Kérem főhadnagy urat, vegye figyelembe Johann Wahlheim budai polgármester igazoló levelét, amely szerint én soha nem politizáltam…

MÜHLWENZEL  Maga ellen az a vád, hogy fegyvert rejtegetett. Egyetlen díszkard, egyetlen rozsdás flinta birtoklásáért az elmúlt hetekben azonnal akasztottunk, ha a fegyvernek alig minősíthető ócskavas nem volt leadva vagy bejelentve. Az Ön gyárának udvarán ágyúcsövek és lövedékek tömegét találtuk!

GANZ         Ezen nyersanyagnak számító, fegyverként és lőszerként használhatatlanná tett ócskavasak beolvasztásra vártak. Ahhoz, hogy fegyvert rejtegessek, két dolog szükségeltetik: a fegyver és a rejtegetés. Ezek a vasak nem fegyverek, és nem rejtegettem őket, bárki láthatta a gyáram udvarán.

MÜHLWENZEL  Statárium van, uram. Nincs idő bebizonyítani, hogy az ágyúcső voltaképpen kályha. Andreas Schaudt harangöntő mestert két ágyúcső legyártása miatt a napokban húsz év várfogságra szándékozom felterjeszteni.

GANZ         Arra kérem főhadnagy urat, hogy ne siesse el. Láttam azt a két ágyúcsövet, amit Schaudt mester harangok beolvasztásából készített, használhatatlanok, hólyagos az öntés.

MÜHLWENZEL  Eszerint szakértőként is alkalmazták a seregben?

GANZ         Szakmailag érdekelt.

MÜHLWENZEL  Újabb vádpont.

(Csönd)

MÜHLWENZEL  Honnét ismerem én magát?

GANZ         A Griffből. Ön is ott szokott whistezni.

MÜHLWENZEL  Voltunk mi párban is?

GANZ         Voltunk.

MÜHLWENZEL  És nyertünk?

GANZ         Nyertünk. Mi voltunk a Kelet–Nyugat. Utolsó hívásra Ön a tízest játszotta ki, én a királyt. Müller százados mint Észak és Mitlacher százados mint Dél játszott ellenünk. Már a negyedik ütéskor észleltem, hogy elfeledkeztek a királyról.

(Kis csönd)

MÜHLWENZEL  Minden ütésre emlékszik?

GANZ         Hogyne.

MÜHLWENZEL  Mitől volt ez a parti annyira fontos önnek?

GANZ         Nem volt fontos. Minden partira emlékszem, amit valaha játszottam.

MÜHLWENZEL  Önnek Budán van a gyára. Mégis Pesten lakik?

GANZ         Rendesen a gyáramban lakom, de az elmúlt viharos hetekben a Griffben húztam meg magam… A tulajdonos, Anton Pospesch régi barátom. Nála a Hajós utcában nincs hely, sok a gyermeke, a felesége beteges; gondoltam, nem árt, ha ehhez a szép nagy Újépülethez minél közelebb kerülök…

MÜHLWENZEL  Szimatolt?

GANZ         Kártya közben sok minden kiderül.

MÜHLWENZEL  Teljesült a kívánsága, végre belül került a Birodalom legnagyobb kaszárnyáján. Most aztán közvetlenül értesülhet mindenről.

GANZ         Igyekszem is informálódni. Öntől függ, hogy hozzátartozóim bejöhessenek beszélőre?

MÜHLWENZEL  Én teszek javaslatot. Anton Kornberger tüzér őrnagy úr írja alá az engedélyt.

GANZ         Kérem, főhadnagy úr, javasolja, hogy bejöhessen hozzám a feleségem és az apósom.

MÜHLWENZEL  Ifjú nejének nem tenne jót. Mint látom, még csak tizenhat éves.

GANZ         Erősödni fog tőle a lelke.

MÜHLWENZEL  Hogyhogy ilyen bizonytalan időkben nősülésre adta a fejét?

GANZ Korábban nem volt ilyesmire időm. Feleségemet akkor ismertem meg, amikor a Griff konyhájában leforrázta magát; szóltak, hogy lássam el a sérülését, értek hozzá.

MÜHLWENZEL  Mit tud mondani a felesége sógoráról?

GANZ         Övé volt a Szép Juhászné, eladta. És övé a Csiga kávéház a Városháza közelében, mint Ön is említette.

MÜHLWENZEL  Mit gondol, ki jelent nekünk a Griffből?

GANZ         Nem tudom, de jó páran lehetnek. Maga Pospesch aligha, a gyanú árnyékát is kerüli, jobb kocsmáros ő annál, semhogy bármi okból vendéget veszítsen.

MÜHLWENZEL  Ő az az erős, fekete szakállú ember?

GANZ         Igen, cseh származék Pozsonyból, szakmájára nézvést mészáros.

MÜHLWENZEL  Előttem az Ön házassági szerződése.

GANZ         Házassági tanúm, Johann Türnböck a Habsburg-ház rendíthetetlen híve. Zichy Ferenc gróf, a Habsburg-háznak a cárhoz kinevezett követe az Önök júniusi bevonulásának másnapján Türnböck urat Buda alpolgármestérévé nevezte ki, amit a képviselő-testület utólag jóvá is hagyott. Türnböck alpolgármester megerősítheti Wahlheim polgármester nyilatkozatát politikai semlegességemről. Türnböck már a felkelés előtt is tanácsnok volt Budán, a Bécsi kapu utcában álló szép nagy háza május 20-án, mikor a magyarok visszafoglalták a Várat, porig égett, én fogadtam be a családjával együtt… Tőle is bizton remélhetek igazoló iratot…

MÜHLWENZEL  Igazoló iratokkal törlik ki a pesti hadbírók a feneküket. Ha jól tudom, 1845. január 20-án egy árverésen Ön éppen Türnböck úr elől szerezte meg a tönkrement Fleischbauer vízimolnár házát 4500 forintért. Szintén Türnböck úr végezte el az Ön gyárának tűzrendészeti vizsgálatát, és mindent rendben talált.

GANZ         Milyen sokoldalú képet sikerült szerezniük a tevékenységemről, elismeréssel adózom.

MÜHLWENZEL  A házassági szerződése szerint Ön a felesége családjától 400 forintot kap készpénzben, valamint egy ezüst tejfeleskanalat és hat ezüst kávéskanalat. Ön ugyanakkor 4000 forint értékben a felesége javára betábláztatja két ingatlanát a Spitalgasse 26-os szám és a Königsberg Gasse 336-os szám alatt. Ön ezt az említett 400 forint készpénzt kézhez kapta már?

GANZ         Még nem. A gyáram udvarán álló kétszobás lakást feleségem számára háromszobássá bővíttetni szándékozom. Minthogy szerdán volt az esküvőm, vasárnap hoztak be, és ma is csak kedd van, még nem volt alkalmam a munkásokkal beszélni.

MÜHLWENZEL  Az a pénz tehát még az apósánál van?

GANZ         Nála van.

MÜHLWENZEL  De az a pénz mindenképpen Önt illeti meg.

GANZ         Engem.

MÜHLWENZEL  Hívja be az apósát, beszélgessen vele. Kérelmét támogatólag fogom előterjeszteni Kornberger őrnagy úrnak.

GANZ         Köszönöm, főhadnagy úr.

MÜHLWENZEL  Körülményeivel meg van elégedve?

GANZ         Tökéletesen.

MÜHLWENZEL  Úgy értesültem, hogy Ön három nap alatt sajnálatos módon még csak szalmazsákot sem kapott.

GANZ         Mielőtt Pestre jöttem, gyalog és szekéren bebarangoltam fél Európát, és többnyire a földön háltam.

MÜHLWENZEL  Úgy tudom, hogy részint tévedésből, részint a sok új rab érkezése miatt beállt szűkösségből kifolyólag Ön három napja ellátmányt sem kapott.

GANZ         Tóth József főfoglár felesége rám is főz.

MÜHLWENZEL  Fekhelye érdekében intézkedni fogok.

GANZ         Köszönöm.

(Mühlwenzel csönget. Bejön a foglár, kivezeti Ganzot.)

(Megjelent a Mozgó Világ 2021 szeptemberi számában. A tragédia teljes szövege lapunk papírváltozatában érhető el. A szerk.)