Eredeti dokumentumokat közlünk januári számunkban, Karsai László bukkant rájuk kutatásai közben. A Serédi Jusztiniánhoz írott drámai hangú levelek közül kettőt teszünk közzé online változatunkban.

1.

Mélyen Tisztelt Méltóságos Úr!

Bátorkodom felhívni szíves figyelmét a zugligeti lelkészünk helyén nem való prédikációra. Már nagyon rég óta tűrtőztetem magam, hogy bejelentsem Méltóságodnak zsidó származású lelkészünk, Huszár Elemér politizálását, amit az oltárnál mise közben tesz. De mindennek van határa, s amidőn tegnap a 2 antikrisztus összefogásáról beszélt, és a híveket felszólította, hogy imádkozzanak a lengyel fegyverek győzelméért, – elhatároztam, hogy izgatásért feljelentem. Utóvégre, ha a magyar kormánynak jó a német barátság, akkor ne izgasson ellene az a lelkész, akiről mindenki tudja, hogy németgyűlölete onnan származik, hogy apja óbudai rabbi volt, s anyja is keresztvíz nélkül halt meg 2 év előtt. Politikai meggyőződése bármi lehet, de ne vigye a prédikációiba állandóan. Zsidó fajvédelmi beszédeket is szokott tartani az evangélium magyarázata helyett. Mondhatom, nem egyszer felforrt a vérem beszédei hatása alatt, és egész misei áhítatomat megzavarta vele.

Nagyon kérem, Méltóságos Uram, orvosolja e bajunkat mielőbb.

Maradok mély tisztelettel híve
Bernárdt Győzőné

2.

FŐMAGASSÁGÚ ÉS FŐTISZTELENDŐ
BÍBORNOK HERCEPGRPÍMÁS ÚR!
LEGKEGYELMESEBB ATYÁNK!

Alulírottak avval az alázatos kéréssel fordulunk Főmagasságú Urunkhoz, hogy Édesanyám, illetve húgom: néhai özv. Pongrácz Ferencné szül. Sinay Jenny, valamint alulírott Sinay Kornélia részére a Budapest ferencvárosi r. kath. plébániahivatal által keresztleveleiknek oly módon való kiadását engedélyezni kegyeskedjék, hogy ezen okmányokon az a körülmény, miszerint ők kisgyermekkorukban vétettek át a zsidó vallásból a róm. kath. vallásra – ne legyen feltüntetve.

Az áttérés 1887. október 31-én történt, amikor nagyatyám (atyám) nemes Sinay Antal m. kir. honvédhadnagy feleségével és 4 kiskorú gyermekével megjelent a ferencvárosi plébános előtt, és mindnyájan áttértek a róm. kath. vallásra. Sinay Jenny ekkor 5 éves, Sinay Kornélia pedig 7 éves volt.
Én: Lády Gézáné szül. Pongrácz Paula erről az áttérésről semmit sem tudtam mostanáig, és abban a nyugodt tudatban éltem, hogy régi katholikus családból származom anyai részről is. Csak most, hogy férjemnek – aki [az] egyik róm. kath. püspökség erdőfőmérnöke – egy pályázattal kapcsolatban igazolnia kell úgy saját, mint felesége felmenőinek születési és keresztelési adatait, döbbentünk rá a lesújtó valóságra, hogy anyai nagyszüleim még zsidók voltak, és Édesanyám is ennek született. 3 gyermekünk van, akiket taníttatni, egyetemre küldeni szeretnénk, hiszen az életre vagyont vagy más földi javakat nekik úgysem adhatunk. A fennálló és még hátra lévő törvények gyermekeink tanulmányait és az életben való elhelyezkedésüket csak úgy tennék lehetővé, ha nagyszüleik kereszténysége igazolható volna.

Kétségbeesetten állunk szemben evvel a rideg körülménnyel, hogy – ha Eminenciád jósága és irgalma meg nem könyörül rajtunk, nemcsak férjem pályájában történhetik katasztrófa, de ártatlan gyermekeik boldogulása, megélhetése is veszélyben forog.

Karsai László történész (fotó: magyarnarancs.hu)

Mély tisztelettel kérem Főmagasságú Uram, hogy figyelembe véve Édesanyám és Néném esetében azt, hogy egészen kis gyermekkorukban lettek katolikusokká, és hogy egész életükben buzgó és jó katolikusok voltak, – méltóztassék a ferencvárosi plébánia által 8242/1940. szám alatt múlt év végén felterjesztett kérelemnek helyt adva a két keresztlevelet a kérelmezett módon kiállítani. Tudomásom szerint hasonló, méltánylást érdemlő esetben erre volt már praecedens.

Én: Sinay Kornélia székesfővárosi tisztviselő vagyok, aki becsületes munkában már megöregedtem, feletteseim, munkatársaim, ismerőseim egyike sem tudja, nem sejti származásomat. Keresztlevelemet nekem is be kell mutatnom, s ha Legkegyelmesebb Atyám irgalma nem teszi lehetővé, hogy abban kisgyermekkoromban felvett, de igaz meggyőződéssel vallott hitem legyen a kért módon feltüntetve, elvesztem kenyeremet, és vagyontalan szegényen, elöregedve, mindenkitől megvetve és elhagyva maradok végtelenül súlyos körülmények közt…

Főmagasságú Urunk!

Kegyeskedjék figyelembe venni Édesanyám, illetve testvérem esetében azt is, mennyire buzgó és jó katolikus volt. Mint a Budapest herminamezői, majd Szent Család egyházközségek egyik legbuzgóbb tagja, a Szociális Missziótársulat tagja, oltáregyleti elnöknő volt, aki oly sokat tett, buzgólkodott az Egyházért, mint kevesen mások. Amikor az Actio Catholica még csak a szívekben élt, ő már a világi apostolkodásnak példát mutatott másoknak Kornélia nénjével együtt, aki ma is tevékeny tagja a Szt. Család egyházközségnek. Édesanyám buzgalmáról legtöbbet Mihalovits Zsigmond prelátus, kanonok úr tudna mondani, aki akkor, mikor egyházközsége még a legnagyobb nélkülözéseket szenvedte, boldogult Anyámban egyik leglelkesebb, fáradhatatlan segítőtársát tudhatta maga mellett. Még temetésekor mondott beszédében is megemlékezett példás katholikus voltáról, karitatív hitbuzgalmi tevékenységéről. Mindezeket Ő egészen biztosan teljes mértékben és szívesen lesz hajlandó bizonyítani. Legkegyelmesebb Atyánk! Egyes buzgó világi tagjai Egyházunk látható módon is kitünteti. Édesanyám méltó lett volna erre a magas egyházi kitüntetésre, de szerénysége, igazi katolikus lelke erre soha nem vágyott. Kegyeskedjék neki lehetővé tenni, hogy egyetlen leányának és három unokájának földi élete ne váljék – önhibájukon kívül – üldözötté, boldogtalanná, s emiatt békés lehessen nyugovása…

Főmagasságú Urunk! Most, amikor nemcsak megélhetésünk, de ártatlan gyermekeink jövője forog kockán, alázattal és nagyon kérjük, könyörüljön meg rajtunk, és kérelmünk teljesítésével segítsen meg bennünket. A hitben buzgó, nemesen gondolkozó, igazi katholikus családunknak szörnyű csapás volna, ha Édesanyám, illetve Sinay Kornélia katholikus születését igazolni nem lehetne.

Fogadja Főmagasságú Urunk mély hódolatunk és legmélyebb tiszteletünk kifejezését. Maradtunk felszentelt Jobbját csókolva Krisztusban hívei és
alázatos szolgálói:

Lády Gézáné, Pongrácz Paula
Lakik: Bükkzsérc u. p. Bogács
Sinay Margit
Lakik: Budapest, Szondy u. 93.

Karsai László teljes tanulmánya és a többi levél a Mozgó Világ 2020/januári print változatában olvasható. A szerk. (A képek forrása: barankovics.hu)