Rontásmentes tikmonyt tessék![1]
Öröm és boldogság! A frissen leköszönt Fazekas Sándor agrárminiszter végleg megoldotta a magyar mezőgazdaság fő versenyképességi problémáját: még a választási kampány viharai közepette bejelentette, hogy népművészeti motívumokkal ékesített logóval[2] fogják jelölni NER-kompatibilis nemzeti büszkeségünk egyik pillérét, a GMO-mentességet. Ezentúl hozzáadott érték helyett a hozzáadott demagóg hazugsággal fogja tudni eladni emelt áron minden magyar kistermelő a magyar föld jó, kiváló vagy épp silány terményét. Végre nem kell foglalkoznunk olyan „lényegtelen” és nehezen érthető fogalmakkal, mint a tápérték, a vitamintartalom, a károsanyag-tartalom, a frissesség stb. Egy dolog fog számítani: rajta legyen az árun az agresszíven térítő anti-GMO-vallás (állam által felkent) papjainak pöcsétje, a „GMO-mentes” jelölés.
Matyó mintás marketingmutyi
Pár éve megalapították a GMO-mentes Magyarországért Egyesületet, amely mindjárt stratégiai partnerséget kötött a kormánnyal.[3] Miként a rabbi igazolja, hogy valami kóser-e, az ortodox anti-GMO-hívők is eme matyó mintára hajazó logó alapján tudják majd kiválasztani, hogy a nagybecsű egyesület milyen étkünkre adta ki az igazolást, hogy valami mentes a géntechnológia pokoli kárhozatot okozó rontásától, a géemóságtól. Új agrárminiszterünk, a „migráncsszendviccsel” berobbant Nagy István pedig – annak ellenére, hogy elődjével ellentétben szakember, és tisztában van a génmódosítás és a precíziós nemesítés közti alapvető különbségekkel – szintén hitet tett amellett, hogy megvalósíttatja a boltokban a génkóser (azaz GMO-mentes) meg a nem garantáltan „mentes” élelmiszerek külön polcokon történő szegregációját.[4]
Egyszerű hittétel ez, amelyben a „bio” jelenti a mennyországot, a „GMO” pedig a poklot, a „GMO-mentes” pedig a kenetteljes földi valót, amivel nyílegyenesen tartunk a mennyország felé. Olyannyira, hogy ez a hárombetűs rövidítés pár évtizedes története során a közbeszédben elvesztette eredeti jelentését, ami eredetileg „genetikailag módosított organizmus” lenne. Ma már csak egy zavaros hátterű szitokszó, megbélyegzés a legtöbb ember számára: valami rontás, gonoszság, amitől alantassá válik minden, amire rámondjuk, hogy GMO-s. Nem véletlen, hogy politikusaink rendszeresen beszélnek például GMO-s szójáról, ami szemantikai nonszensz, mivelhogy organizmusos organizmust jelent, de ez csak mellékes tünete az össznemzeti téveszmének. Ahogyan működik a gyűlöletkeltő összemosás a menekültek, a bevándorlók és a muszlim hit között, vagy működött a Rákosi-éra megbélyegző kampánya a kulákokkal szemben, az anti-GMO-narratíva is sikeresen démonizált szinte mindent, ami a növényi géntechnológiához kapcsolódik, elrugaszkodva a konkrétumoktól, a hiteles tudományos eredményektől. Így kreálták a GMO-mentes világkép alternatív valóságát.
Gerjesztett ellenszenv
Mielőtt a nyájas olvasó a fejéhez vagy a szívéhez kap, és elkezd multibérencezni és „monsátán”-ügynöközni[5], hadd tegyem világossá: egyetlen biotech üzletben érdekelt cégtől sem kapok egy vasat sem a véleményemért. Egyszerűen csak növényi géntechnológiát használok már a múlt század vége óta, tizenéve hadakozom az ellen az érdekvezérelt néphülyítés ellen, ami ebben a témában folyik. Téveszmeoszlatással próbálkozom, szomorúan csekély sikerrel. Évről évre tapasztalom, hogyan üresedik ki a GMO-fogalom, miközben hozzáragad a kemofóbia, a multi- és globalizációellenesség, a konteózás, és a kezdetben csak tudáshiány miatt felszínes társadalmi vita hogyan válik a masszív áltudományos félelemkufárkodás offenzívájává a tudományos ismeretterjesztéssel szemben. Soha nem kértem senkitől, hogy szeresse a géntechnológiát vagy az így létrehozott génmódosított élőlényeket, mindenkinek szíve joga utálni és elutasítani ezeket. De ahhoz senkinek nincs joga, hogy valótlanságokat, áltudományos katyvaszt terjesszen róluk, és hasznot húzzon az így gerjesztett ellenszenvből.
Amikor felkérnek rá, hogy tartsak ismeretterjesztő előadást a növényi géntechnológiáról, a szervezők mindig azt szeretnék, mondjak el mindent, úgy általában, a GMO-król, gyakorlatilag a nulláról kezdjem. Tapasztalatból tudom, hogy ez teljesen fölösleges, több okból is. Akit nem érdekelnek a tudományos alapismeretek, annak három-öt perc alatt kiüvegesedik a tekintete, elveszti a fonalat, és lecsúszik arra a szintre, hogy „akkor most a GMO jó vagy rossz?”, és ez a létező legrosszabb kérdés, ami a témában feltehető. Ugyanis az eljárás alapján – hisz a fogalom eredendően csak erre utal – nem lehet előre ítéletet alkotni, még az elbírálandó előnyök és a vizsgálatra érdemes kockázatok köréről sem lehet semmit mondani. Csak a konkrét végeredményeket lehet elbírálni, legyen szó a sajtjaink készítéséhez használt tejoltó enzimet termelő mikrobákról[6] vagy a híres-hírhedt, egyébként már biotech matuzsálemnek számító MON810-es molyrezisztens kukorica fajtakörről[7] vagy éppen a gyors növekedésű Aquadvantage lazacról.[8] Ez a három példa „a” GMO-ra épp elég jól illusztrálja, hogy az égvilágon semmi közös nincs bennük azon túl, hogy olyan élőlények, amelyek létrehozásához a géntechnológia törvényben meghatározott eszközeit használták, tehát a törvény szerint GMO-k, de általánosságban értelmes és a nagyközönséget érdeklő közös dolgot, tulajdonságot mondani róluk nem lehet.
Akit pedig érdekelnek a természettudományos alapok, annak még feleslegesebb bármit megmagyarázni. Kiváló forrásokat talál ma már könyvekben, a neten: az előállítási módszerekről, a történetükről, az elterjedt génnemesített növényfajtákról.[9] Itt jegyzem meg, hogy a szigorú forráskritika ezen a területen nemcsak azért nélkülözhetetlen, mert a neten nagyságrenddel több áltudományos mellébeszélés lelhető fel a GMO-k ellen, mint értékes, tudományosan megalapozott ismertető, hanem azért is, mert a félrevezető kamuhírek terjesztésében és a félelemkufárkodásban a magyar kormány hivatalos oldala is élen jár.[10]
Végül azért sem kezdek iskolás magyarázkodásba, mert napjainkra már kialakult a tudományos világ konszenzusa arról, hogy általános, géntechnológiából fakadó „GMO-veszély” nincs. A félelemkorbácsoló feltételezések olyan veszéllyel riogatnak, amelyről három-négy évtized tapasztalata megmutatta, hogy nem reális, vagy olyannal, amely nem köthető magukhoz a géntechnológiai beavatkozásokhoz. Ez utóbbiak (pl. idegen DNS szervezetbe jutása, fajok közötti génátvitel, nem várt genetikai átrendeződés stb.) több-kevesebb rendszerességgel egyébként is bekövetkeztek eddig is, be fognak ezután is, és az ilyen génmódosítás nem módosított semmit. Ezt a konszenzust akadémiák, nagy súlyú tudományos szervezetek fogalmazták meg elemzéseikben[11], többnyire azzal együtt, hogy ideje túllépnünk az eljárás alapján való túlszabályozáson és pánikon. Ehelyett az egyes, konkrét, termesztésbe kerülő géntechnológiai fejlesztéseket kell értékelni az új tulajdonságok alapján, mérlegelni kell a hatásaikat, és konkrét megfigyelésekre, vizsgálatokra kell(ene) hagyatkozni. Valós előnnyel, haszonnal szemben nem megengedhető a vélelmezett, feltételezett kockázatokat latolgatni a mérleg másik serpenyőjében.
[1] Tikmony: jelentése tyúktojás; tájszó.
[2] https://www.hirado.hu/tudomany-high-tech/zold/cikk/2018/04/20/a-gmo-mentes-vedjegy-allami-garancia-a-termekek-tisztasagara/
[3] Az egyesület (http://www.nemgmo.hu/) 2015-ben alakult meg (http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/parlamenti-allamtitkarsag/hirek/megalakult-a-gmo-mentes-magyarorszagert-egyesulet), és 2016-ban kötöttek „stratégiai megállapodást a kormánnyal (http://www.kormany.hu/download/6/96/b0000/FM-GMO-mentes%20Magyarorsz%C3%A1g%C3%A9rt%20Egyes%C3%BClet%20strat%20partners%C3%A9gi.pdf).
[4] Bár az új agrárminiszter – előremutatóan, a tudományos állásponttal összhangban – különbséget tesz a GMO-k és a precíziós nemesítéssel létrehozott növények között (https://www.agrarszektor.hu/noveny/darazsfeszekbe-nyul-8211-nagy-istvan-szerint-az-uj-gentechnika-nem-gmo.10842.html), a GMO-tartalmú élelmiszereknél ragaszkodik a régi, „ortodox” állásponton alapuló elkülönítéshez (https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/kulon-polcokon-a-gmo-s-es-a-gmo-mentes-elelmiszerek.10894.html), amely a magyarázat szerint „segíteni” hivatott a fogyasztó szabad választását, de igazából a GMO-mentes kiemelését, illetve a GMO-tartalmú megbélyegzését szolgálja.
[5] Nyelvi célzás a környezetvédelmi mozgalmak által legvitatottabb Monsanto amerikai mezőgazdasági-géntechnológiai vállalatra, amely elsőként vitte piacra genetikailag módosított szántóföldi növények vetőmagját, és ma is piacvezető. (A szerk.)
[6] Angol nyelvű összefoglaló a tejoltó enzim GM mikrobákkal való előállításáról: https://microbewiki.kenyon.edu/index.php/Microbial_production_of_recombinant_chymosin
[7] Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) nyilvántartása a MON810-es kukoricáról: http://ec.europa.eu/food/dyna/gm_register/gm_register_auth.cfm?pr_id=11; Angol nyelvű ismertető a MON810-ről: http://www.vib.be/en/news/Documents/VIB_Dossier_MON810_ENG.pdf
[8] A Wikipédia összefoglalója az AquAdvantage gyors növekedésű lazacról: https://en.wikipedia.org/wiki/AquAdvantage_salmon
[9] Alapszintű ismeretterjesztő könyv a témában: Dudits Györgyey: Zöld GMO-k (https://akademiai.hu/1626/tudomany/biologia/zold_gmo_k), 2013; részletes történeti áttekintés: szerk. Fehér Attila: A növények molekuláris biológiájától a zöld biotechnológiáig. Akadémai Kiadó, 2014. Online források magyarul: Critical Biomass blog. (http://criticalbiomass.blog.hu/search?searchterm=GMO&searchmode=OR&submit=Keres%C3%A9s), ill. angolul: Genetic Literacy project (https://geneticliteracyproject.org/)
[10] Az agrárminisztérium honlapján ismertetik a génmódosított kék epret, mint extrém példát (http://www.gmoterkep.hu/), miközben az csak egy városi legenda, részben valós elemekből kreálva (https://www.superfoodly.com/blue-strawberry/).
[11] Például az EASAC, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó testületének 2013-as (https://easac.eu/publications/details/planting-the-future-opportunities-and-challenges-for-using-crop-genetic-improvement-technologies-fo/) és 2014-es (https://easac.eu/news/details/european-academies-inform-meps-on-gmo-legislation/) állásfoglalásai vagy az amerikai NAS (National Academy of Sciences) 2016-os tanulmánya (http://nas-sites.org/ge-crops/category/report/).
