Majka egykor és ma

 

Az ismétlés tudvalevően a televíziózás nélkülözhetetlen és alapvető működési mechanizmusa. Mégis evidens, hogy van azért néhány műsortípus, amely a szó legszorosabb értelmében: megismételhetetlen. Így például nem szokás megismételni a választási műsorokat, a március 15-i közvetítéseket, de még a híradókat sem habár ez utóbbira már akad az észszerűséggel meg az állítólag gyilkos hírversennyel dacoló példa. Józan fővel és minimális szeméremérzet birtokában nem gondolhatnánk megismételhetőnek a bentlakásos valóságshow-k sok évvel korábbi évadait sem, ám az RTL Klub (ugyan ki más?) most erre a vélelmünkre is rácáfolt. A cég egyik oldalcsatornáján, az RTL+-on ugyanis nemrég elkezdték a Való Világ legelső szériájának ismétlését 2002-ből! Az élmény fölöttébb bizarr: egyrészt arcbamászó cáfolata a műsor azóta is kolportált szlogenjének (Itt a lét a tét), másrészt a szép sorban ismételt napi adások hamis jelenideje olyan, mintha a tíz évvel ezelőtti lottósorsolásokon kellene izgulnia a nézőnek. A csatorna húzása persze érthető, elvégre ritkán nyílik mód az ingyen elhasználható ismétlésdömping és a közeli jövő felé tekintő előreklámozás ily gazdaságos összekapcsolására. És ha egészen őszinték akarunk lenni, hát a történeti érdeklődéssel megáldott-megvert tévénéző számára sem mindenestől érdektelen ez az alpári kásahegy.

Merthogy a VV1-et szemlélve egészen magakelletően kínálkozik az összevetés lehetősége, az onnantól idáig fölmérésének vigasztalan aktusa. No nem, igazi morális hanyatlásról azért nemigen beszélhetünk, lévén a kangörcsös VV Okihoz, lám, már az első szezonban kiközvetítettek egy rosszéletű luvnyát hétvégi főműsoridőben, ágyastársi vizitre. Annál inkább látványos a megtett út romboló hatása, mondjuk, Stohl András arcán, amely 2002-ben a harsányan tódító kiabálás rövid szüneteiben még olykor-olykor kifejezett némi halvány tartózkodást. (Hogy tizenhat esztendeje az emberi hamvasság utolsó maradékai is látszottak még ezen az ábrázaton, az talán szubjektív képzelgés.) S persze lemérhető a műfaj magyarországi alakulástörténetének tartós fantáziadeficitje, akárcsak az is, hogy a 2002-es műsorfolyam semmit, de tényleg semmit nem árult el a „villán” kívüli 2002-es valóságról.

Mégis van azonban egy, egyetlenegy mozzanat, amely miatt iróniamentes, majdhogynem pozitív értelemben megérheti bele-belenézni a Való Világ első szériájába és ez Majoros Péter, vagyis Majka szereplése. 2002-ben ugyanis ma már tudjuk, szigorúan egyszeri alkalommal az RTL Klub illetékes tótumfaktumainak sikerült egy valódi potenciális képernyős személyiséget is beválogatniuk a villalakók regimentjébe. Valakit, aki tényleg képernyőre termett, s aki az azóta eltelt bő másfél évtizedben sem cáfolt rá arra a tömeges első vélelemre, amely őt a VV1 idején a bulvármédia csiszolatlan őstehetsége gyanánt azonosította.

Mi látszik ebből most, újranézve a Való Világ első évadát? Mindenekelőtt az akkor is, ma is ritka képernyős tünemény: a gógyival jól összeférő őszinteség egyéni színezetű fenoménje. Az ózdi fiatalembert hajdanán rövid úton egyfajta persze hőstettek nélküli népi hősnek kiáltották ki a műsorkészítők, a nézők meg az egyszerű hétköznapi médiaesztéták, s dacára ennek az óvatosságra késztető ritka összhangnak, ebben tényleg volt is valami. Majoros Péter ugyanis valósággal sugározta magáról, hogy outsider, a körön kívülről érkezett, ám rögtön érződött az is, hogy ez a tény nem határolhatja be az ambícióit. A kitörni vágyás elszántsága az ő esetében azzal a nem mindennapi intelligenciával párosult, amely ezeregy más reality celebtől eltérően túlemelte őt az időszakos médiatöltelék státusán.